A zsoltárok
73. zsoltár
Harmadik könyv
1. vers
Zenekísérettel, Ászáftól.
Bizony jó az Isten Izráelhez, a tiszta szívűekhez!
2. vers
Ami engem illet, majdnem kisiklott lábam; semmi sem hiányzott, hogy lépteim megtántorodjanak!
3. vers
Mert féltékeny lettem az elbizakodottakra, mikor az elvetemültek békességét láttam,
4. vers
hogy nincs kínjuk halálukig s elhízott a potrohuk;
5. vers
a gyenge ember nyomorúságában nincs részük; a többi emberrel együtt nem éri őket csapás.
6. vers
Azért fennhéjázás a nyakláncuk, erőszakosság az öltözetük;
7. vers
a kövérségtől kiül a szemük; túlfolynak szívök képzelgései.
8. vers
Csúfolkodnak, gonoszul elnyomásról beszélnek, felülről beszélnek.
9. vers
Szájukat az (égnek) ég ellen irányítják, míg nyelvük bejárja a földet.
10. vers
Azért fordul feléjük az én népem s teli szájjal szürcsölik vizüket
11. vers
– Hogy tudhatna az Isten?! – mondják – s hogy lehetne a Magasságosban megismerés?!
12. vers
Lám, ilyenek az elvetemültek! Örök biztonságban vagyont szaporítanak.
13. vers
Bizony hiába tartottam tisztán szívemet s mostam ártatlanságban kezemet!
14. vers
Ütött-vert voltam minden napon s reggelenkint megkaptam a fenyítést.
15. vers
Ha ezt mondtam volna: Ím úgy akarok beszélni, mint ők! fiaid nemzedékéhez lettem volna hőtelen!
16. vers
Gondolkoztam, hogy megértsem ezt a dolgot; de hiábavaló vesződésnek tűnt fel az a szememben,
17. vers
míg be nem mentem Isten szentélyébe s a végükre nem figyeltem.
18. vers
Bizony csalékony a talaj, melyet alájuk helyezel, lebuktatod őket s romokká hullanak. Oh hogyan lesz!
19. vers
Egy pillanat alatt pusztasággá válnak; eltűnnek, végük van a rémségektől,
20. vers
akár csak az ébredéskor jövő álomnak. Így veted meg, Uram, képüket Te is, mikor megmozdulsz!
21. vers
Amikor szívem elkeseredett s vesémnél szúrást kaptam;
22. vers
bután, tudatlanul álltam Előtted, olyanná lettem, mint egy barom!
23. vers
Mindamellett mindig Veled maradok! Jobb kézen ragadtál;
24. vers
szándékod útjain vezetsz engemet; azután megdicsőülten Magadhoz veszel!
25. vers
Ugyan kim van az égben?! S a földön nincs gyönyörűségem, ha veled vagyok!
26. vers
Ha húsom és szívem eltűnnének, szívem kőszála és osztályrészem Isten örökre!
27. vers
Hisz lám, akik Tőled távol maradnak, elvesznek; elnémítod mindazokat, kik paráznamódra (Tégedet elhagynak) Tőled elszakadnak.
28. vers
De én Isten közelében maradok! Jó nekem! Menedékemet az Úrban, Jahvéban helyezem el, hogy elbeszélhessem minden cselekedetedet!
Könyvek
