A zsoltárok

69. zsoltár


Fejezetek:


1. vers

A karvezetőnek, a „Liliomok” dallamára, Dávidtól.


2. vers

Isten, szabadíts meg, mert a vizek lelkemig hatoltak!


3. vers

Belemerültem a mélység iszapjába, melyben nincs megállás; belejutottam a mély vizekbe, és az ár elöntött engem!


4. vers

Hiányzik


5. vers

Több a hajam szálánál azoknak száma, akik ok nélkül gyűlölnek engem; erősek azok, akik el akarnak némítani, kik hazugság alapján ellenségeim; amit el nem vettem, azt kell megtérítenem!


6. vers

Uram, Te ismered bolondságomat; vétkeimnek terhe nincs előled elrejtve!


7. vers

Uram, seregek Jahvéja, ne szégyenkezzenek miattam azok, kik benned reménykednek! Ne piruljanak miattam azok, akik téged keresnek, oh Izráel Istene!


8. vers

Hiszen miattad viselek szégyent, borítja pirosság arcomat!


9. vers

Idegenné lettem testvéreimnek, ismeretlenné anyám fiainak!


10. vers

Mert a Házad iránt való féltő szeretet emésztett, s gyalázóidnak gyalázásai engem értek!


11. vers

Sírtam, míg lelkem böjtölt; de az is gyalázatommá vált!


12. vers

Zsákot tettem ruhámmá, s példázó szavukká lettem!


13. vers

Rólam tűnődtek a kapuban ülők, s a pálinkaivók zenéje rólam szól!


14. vers

De az én imádságom mégis neked szól, Jahve! Amikor neked tetszik, szabadító hűségedben hallgass meg engem sok kegyelmeddel!


15. vers

Ments ki engem az iszapból, hogy el ne merüljek; hogy megmeneküljek ellenségeimtől, a mély vizekből;


16. vers

hogy el ne merítsen engem a víznek árja; hogy el ne nyeljen engem a mélység és száját be ne zárja fölöttem!


17. vers

Felelj nekem Jahve, mert jó a Te kegyelmed; sok irgalmasságod szerint fordulj hozzám!


18. vers

Szolgádtól ne rejtsd el orcádat, mert szorongok! Siess, felelj nekem!


19. vers

Közeledjél lelkemhez, és váltsd meg azt; ellenségeim miatt vásárolj szabaddá!


20. vers

Ismered gyalázatomat, szégyenemet és pirulásomat; előtted van minden szorongatóm!


21. vers

A szégyen összetörte szívemet, és remegek! Részvétre vártam, és nem volt; vigasztalókra, és nem leltem!


22. vers

Mérget adtak ételül, és szomjúságomban ecettel itattak.


23. vers

Legyen tőrré előttük az asztal, kelepcévé azoknak, akik biztonságban vannak!


24. vers

Sötétedjék el szemök, hogy ne lássanak, és állandóan inogjon a csípőjük!


25. vers

Öntsd ki rájuk haragodat, és érje őket el dühöd!


26. vers

Pusztasággá legyen a táboruk, és sátoraikban ne legyen lakó!


27. vers

Hiszen azt üldözik, akit Te vertél meg, s a Te átszúrtjaidnak fájdalmáról fecsegnek.


28. vers

Bűneik terhéhez rakj új bűnterhet, s ne jussanak el a Te igazságosságodba!


29. vers

Töröltessenek ki az élet könyvéből, s az igazságosakkal össze ne írják őket!


30. vers

Én nyomorult vagyok és fájdalmat szenvedő: szabadításod fog engem megvédeni, oh Isten!


31. vers

Hadd magasztaljam dalban Isten nevét, s hirdessem nagynak azt hálaadással!


32. vers

Jobb lesz az Jahvénak, mint egy bika, mint szarvakkal, patákkal ellátott tulok!


33. vers

Ha a nyomorultak meglátják, örülni fognak, s az Istent keresőknek megéled a szívük!


34. vers

Hiszen Jahve meghallgatja a szegényeket, s foglyait meg nem veti!


35. vers

Dicsérni fogja Őt az ég és föld, a tengerek s minden bennük levő!


36. vers

Mert Isten megszabadítja Siont, felépíti Júda városait; lakni fognak ott, s birtokolni fogják!


37. vers

Szolgáinak magva örökségbe kapja, s kik nevét szeretik, benne lakoznak.

Fejezetek:


Könyvek