A zsoltárok

30. zsoltár

Zenekísérettel, templomszentelő ének Dávidtól.

Magasztallak Jahve, hogy a veremből kivontál, s nem hagytad, hogy ellenségeim örüljenek rajtam.

Jahve az én Istenem! Kiáltottam hozzád, s te megváltottál.

Jahve, a holtak országából kihoztad lelkemet, s életre hoztál azok közül, akik a verembe szállanak alá.

Pengessétek a húrt Jahvénak ti kegyesei, és magasztaljátok szent emlékezetét!

Mert csak egy szempillantásra szól haragja, tetszése egy életre; este sírás látogat meg, reggel ujjongás.

Mikor biztonságban voltam, azt gondoltam: sohasem fogok meginogni!

Jahve, mikor neked úgy tetszett, hegyemet szilárdan megállítottad; aztán elrejtetted orcádat, s én reszketővé váltam.

Hozzád kiáltok Jahve, s könyörületért kiáltok Uramhoz:

mi nyereség van a véremben, ha alászállok a verembe; hálát ad-e néked a por? Hirdeti-e igazságodat?

Jahve halgass meg, könyörülj rajtam! Jahve, légy segítőmmé.

Erre sírásomat víg táncra változtattad, megoldottad a zsákruhát, és örömmel öveztél föl azért,

hogy dicsőségem húrt pengessen néked, és néma ne legyen. Jahve, én Istenem, örökösen hálát adok néked!

Könyvek