110. zsoltár
Dávidtól, zenekísérettel.
– Ülj jobbom felől! – mondta Jahve az én Uramnak – míg ellenségeidet lábad zsámolyává nem teszem!
Erős pálcádat kinyújtja majd Jahve Sionból: taposs ellenségeid közepette!
Néped készséggel telten vonul ki ama napon, amelyen hatalmadat kifejted, mintha szentség ékességével hajnal méhéből jönne hozzád harmatos ifjaidul.
Jahve megesküdt és nem bánja meg: Te vagy a pap örökké Melkicédeknek jogán!
Uram, ki jobb kezednél áll, haragja napján királyokat tör össze.
Ítélni fog a nemzetek között; hullákkal tölti meg a földet; messze vidéken fejeket zúz össze.
Az úton patakból iszik; azért emeli fel fejét.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150