A zsoltárok
37. zsoltár
1. vers
Dávidtól.
Ne tüzeskedjél a gonosztevők miatt, és ne emésztődjél a fonákok cselekedeteiért!
2. vers
Mert úgy vágják le a gonosztevőt, mint a füvet; úgy hervadnak el, mint a friss zöld vetés.
3. vers
Jahvéban bízzál és jót cselekedjél; a hűséget ápolva lakozzál a földön;
4. vers
Jahvéban legyen gyönyörködésed, s akkor megadja neked szíved kéréseit!
5. vers
Utadat add át Jahvénak; bízzál benne, s Ő majd elkészíti!
6. vers
Igazságos voltodat majd úgy előhozza, mint a világosságot, jogodat, mint a delet.
7. vers
Várj némán Jahvéra, még ha gyötrődve várnád is; ne tüzesedjél fel amiatt az ember miatt, aki csalárd terveit készítgeti, még ha útja sikerül is!
8. vers
Hagyd abba a haragot, hagyd el a dühöt; haragra ne gyúlj, csak gonosz tettre visz:
9. vers
mert a gonosztevőket kiirtják, és akik Jahvéra várnak, azok fogják örökölni a földet!
10. vers
Még egy kevés idő, s nem lesz elvetemült; vizsgálgatni fogod a helyét, s nem lesz!
11. vers
A nyomorultak fogják örökölni a földet, s gyönyörködni fognak a nagy békességben.
12. vers
Az elvetemült terveket sző az igazságos ellen, s fogát csikorgatja rá.
13. vers
Az Úr nevet rajta, mert látja, hogy eljő a napja.
14. vers
Kardot rántanak az elvetemültek, íjat feszítenek, hogy elejtsék a nyomorultat és szegényt, és leöljék az egyenes útúakat:
15. vers
kardjuk saját szívükbe fog menni, és íjuk összetörik.
16. vers
Jobb az igazságosnak kevese, mint a tömeg sok elvetemültnél;
17. vers
mert az elvetemültek karját összetörik, de az igazságosak támaszt kapnak.
18. vers
Ismerős Jahve a tökéletesek napjaival, örökségük örökkévaló;
19. vers
a bajnak idején nem szégyenülnek meg, s az éhínségkor megelégülnek.
20. vers
Mert az elvetemültek elvesznek, s Jahve ellenségei olyanok, mint a mező pompája: elmúlnak, mint a füst, végük van.
21. vers
Az elvetemült kölcsönvesz, de nem adja meg; az igazságos megkönyörül és ad.
22. vers
Mert áldottai fogják örökölni a földet, s kiírtatnak, akiket megátkoz.
23. vers
Jahve szilárdítja meg az emberek lépteit, úgyhogy gyönyörködik útjában.
24. vers
Mikor elesik, nem terül el, mert Jahve támogatja kezét.
25. vers
Gyermek voltam, már megöregedtem, de nem láttam, hogy az igazságos elhagyatott lett volna, vagy hogy magva kenyeret kéregetett volna.
26. vers
Állandóan irgalmas és kölcsönöz, magva áldássá lesz.
27. vers
Tartsd távol magad a gonosztól, és cselekedjél jót és örökös lesz az itt lakásod.
28. vers
Mert Jahve a jogot szereti, nem hagyja el kegyeseit soha, úgyhogy megőrződnek; de az elvetemültek magvát kiirtják.
29. vers
Az igazságosak fogják elfoglalni a földet, s azon laknak örökre majd.
30. vers
Az igazságosnak szája bölcsességről elmélkedve szól, nyelve a jogról beszél;
31. vers
Isten tanítása van a szívében, nem inognak meg léptei.
32. vers
Az elvetemült az igazságos után leskelődik, s megölni igyekszik őt;
33. vers
de Jahve nem hagyja őt a keze között, s nem ítéli őt elvetemültnek, mikor ítéletre kerül.
34. vers
Várj Jahvéra, s útját őrizd meg: majd fölemel téged, és birtoklod a földet; mikor az elvetemülteket kiirtják, te nézni fogod.
35. vers
Láttam egy elvetemültet ijesztő hatalomban; kiterjeszkedett, mint egy magától növő zöldellő fa.
36. vers
Amint elmentem arra, íme nem volt már ott; kerestem, de nem találtam.
37. vers
Őrizd meg a tökéletest, nézd meg az egyenes embert, mert a békesség emberének maradéka lesz.
38. vers
A lázadók egyetemlegesen elvesznek, az elvetemültek maradékát kiirtják.
39. vers
Az igazságosoknak a szabadulás Jahvétól jön; Ő erősségük a szorongatás idejében.
40. vers
Jahve meg fogja segíteni, és megmenekülnek az elvetemültektől, mert nála keresnek menedéket.
Könyvek
