A zsoltárok
Salmo 37
verso 1
Dávidtól.
Ne tüzeskedjél a gonosztevők miatt, és ne emésztődjél a fonákok cselekedeteiért!
verso 2
Mert úgy vágják le a gonosztevőt, mint a füvet; úgy hervadnak el, mint a friss zöld vetés.
verso 3
Jahvéban bízzál és jót cselekedjél; a hűséget ápolva lakozzál a földön;
verso 4
Jahvéban legyen gyönyörködésed, s akkor megadja neked szíved kéréseit!
verso 5
Utadat add át Jahvénak; bízzál benne, s Ő majd elkészíti!
verso 6
Igazságos voltodat majd úgy előhozza, mint a világosságot, jogodat, mint a delet.
verso 7
Várj némán Jahvéra, még ha gyötrődve várnád is; ne tüzesedjél fel amiatt az ember miatt, aki csalárd terveit készítgeti, még ha útja sikerül is!
verso 8
Hagyd abba a haragot, hagyd el a dühöt; haragra ne gyúlj, csak gonosz tettre visz:
verso 9
mert a gonosztevőket kiirtják, és akik Jahvéra várnak, azok fogják örökölni a földet!
verso 10
Még egy kevés idő, s nem lesz elvetemült; vizsgálgatni fogod a helyét, s nem lesz!
verso 11
A nyomorultak fogják örökölni a földet, s gyönyörködni fognak a nagy békességben.
verso 12
Az elvetemült terveket sző az igazságos ellen, s fogát csikorgatja rá.
verso 13
Az Úr nevet rajta, mert látja, hogy eljő a napja.
verso 14
Kardot rántanak az elvetemültek, íjat feszítenek, hogy elejtsék a nyomorultat és szegényt, és leöljék az egyenes útúakat:
verso 15
kardjuk saját szívükbe fog menni, és íjuk összetörik.
verso 16
Jobb az igazságosnak kevese, mint a tömeg sok elvetemültnél;
verso 17
mert az elvetemültek karját összetörik, de az igazságosak támaszt kapnak.
verso 18
Ismerős Jahve a tökéletesek napjaival, örökségük örökkévaló;
verso 19
a bajnak idején nem szégyenülnek meg, s az éhínségkor megelégülnek.
verso 20
Mert az elvetemültek elvesznek, s Jahve ellenségei olyanok, mint a mező pompája: elmúlnak, mint a füst, végük van.
verso 21
Az elvetemült kölcsönvesz, de nem adja meg; az igazságos megkönyörül és ad.
verso 22
Mert áldottai fogják örökölni a földet, s kiírtatnak, akiket megátkoz.
verso 23
Jahve szilárdítja meg az emberek lépteit, úgyhogy gyönyörködik útjában.
verso 24
Mikor elesik, nem terül el, mert Jahve támogatja kezét.
verso 25
Gyermek voltam, már megöregedtem, de nem láttam, hogy az igazságos elhagyatott lett volna, vagy hogy magva kenyeret kéregetett volna.
verso 26
Állandóan irgalmas és kölcsönöz, magva áldássá lesz.
verso 27
Tartsd távol magad a gonosztól, és cselekedjél jót és örökös lesz az itt lakásod.
verso 28
Mert Jahve a jogot szereti, nem hagyja el kegyeseit soha, úgyhogy megőrződnek; de az elvetemültek magvát kiirtják.
verso 29
Az igazságosak fogják elfoglalni a földet, s azon laknak örökre majd.
verso 30
Az igazságosnak szája bölcsességről elmélkedve szól, nyelve a jogról beszél;
verso 31
Isten tanítása van a szívében, nem inognak meg léptei.
verso 32
Az elvetemült az igazságos után leskelődik, s megölni igyekszik őt;
verso 33
de Jahve nem hagyja őt a keze között, s nem ítéli őt elvetemültnek, mikor ítéletre kerül.
verso 34
Várj Jahvéra, s útját őrizd meg: majd fölemel téged, és birtoklod a földet; mikor az elvetemülteket kiirtják, te nézni fogod.
verso 35
Láttam egy elvetemültet ijesztő hatalomban; kiterjeszkedett, mint egy magától növő zöldellő fa.
verso 36
Amint elmentem arra, íme nem volt már ott; kerestem, de nem találtam.
verso 37
Őrizd meg a tökéletest, nézd meg az egyenes embert, mert a békesség emberének maradéka lesz.
verso 38
A lázadók egyetemlegesen elvesznek, az elvetemültek maradékát kiirtják.
verso 39
Az igazságosoknak a szabadulás Jahvétól jön; Ő erősségük a szorongatás idejében.
verso 40
Jahve meg fogja segíteni, és megmenekülnek az elvetemültektől, mert nála keresnek menedéket.
Libros
