Péter első levele
capítulo 1
verso 1
Péter, a Krisztus Jézus apostola írja e levelet a pontuszi, galáciai, kappadóciai, ázsiai és bitinai szétszórtságbeli jövevényeknek,
verso 2
akiket aszerint, ahogy Isten, az Atya eleve kiismerte őket, kiválasztottak, hogy a Szellem megszentelésével engedelmeskedjenek, és a Krisztus Jézus vérével meghintsék őket. Mindig több kegyelem és békesség töltsön be titeket.
verso 3
Áldott legyen Urunknak, a Krisztus Jézusnak Istene és Atyja, ki az ő nagy könyörületességéből a Krisztus Jézusnak a halottak közül való feltámadásán keresztül újonnan szült minket élő reménységre,
verso 4
romolhatatlan, szeplőtlen és hervadhatatlan örökrész elnyerésére, melyet a mennyekben tartanak fenn a ti számotokra,
verso 5
kiket hiten át Isten hatalma őriz egy nagy megmenekülésre, mely készen vár arra, hogy az utolsó időben lelepleződjék.
verso 6
Akkor majd ujjongani fogtok, ha most kis időre sokféle kísértés miatt meg is kell szomorodnotok.
verso 7
De ennek is az a célja, hogy hiteteket, mely az elvesző, de tűzön át kipróbált aranynál sokkal értékesebb, kipróbált voltánál fogva magasztalásra, dicsőségre, megbecsülésre méltónak találják akkor majd, mikor a Krisztus Jézus le fog lepleződni.
verso 8
Ő az, akit bár nem láttatok, mégis szerettek, akiben most, mikor nem látjátok őt, de hisztek benne, kimondhatatlan és megdicsőült örömmel ujjongotok,
verso 9
mivel elnyertétek a hitnek célját, a lelkek megmenekülését.
verso 10
Afelől a megmenekülés felől folytattak oly szorgos keresést és kutatást a próféták, kik a nektek szánt kegyelemről prófétáltak,
verso 11
akik azt nyomozták, hogy melyik és miféle időt jelentett ki a Krisztusnak bennük lakó Szelleme, ki előre tanúságot tett a Krisztusra váró szenvedésekről, és az azokat követő megdicsőülésekről.
verso 12
Ezek előtt leleplezték, hogy nem magukat, hanem titeket szolgáltak azokkal az örvendetes közlésekkel, melyeket most hirdettek nektek, azok, akik az égből küldött Szent Szellemmel az örömüzenetet szólták nektek, amikbe angyalok vágynak beletekinteni.
verso 13
Ezért övezzétek fel gondolkodásotok csípőjét s aztán józanul, bevégzettekhez illően vessétek reménységeteket abba a kegyelembe, melyet a Krisztus Jézus lelepleződése fog hozni nektek.
verso 14
Engedelmes gyermekekként magatok viseletét ne idomítsátok értelmetlenségetek idejének korábbi vágyaihoz,
verso 15
hanem ahhoz a szenthez képest, aki elhívott titeket, ti is szentek legyetek minden forgolódásotokban.
verso 16
Azért is írták meg: „Szentek legyetek, mert én szent vagyok.”
verso 17
És ha Atyának nevezitek Azt, aki minden egyes embert munkássága szerint személyválogatás nélkül ítél meg, akkor félelemmel forgolódjatok zsellérségetek ideje alatt,
verso 18
abban a tudatban, hogy nem romlandó dolgokon, aranyon, ezüstön váltottak meg titeket atyáitoktól örökölt hiábavaló életmódotokból,
verso 19
hanem a Krisztusnak, mint egy hibátlan, mocsoktalan báránynak drága vérén,
verso 20
kit a világ megalapítása előtt már kiszemeltek, de csak az idők utólján tettek láthatóvá értetek.
verso 21
Tiértetek, akik rajta keresztül hittetek abban az Istenben, aki őt a halottak közül feltámasztotta és megdicsőítette, hogy ti hiteteket és reménységeteket Istenbe vethessétek.
verso 22
Miután lelketeket az igazságnak való engedelmeskedésen át szent tisztasággal megtisztítottátok arra, hogy a testvéreket képmutatás nélkül kedveljétek, szeressétek egymást szívből, megfeszülten,
verso 23
miután újra születtetek, éspedig nem rothadó magból, hanem az Isten élő és megmaradó beszédén keresztül.
verso 24
„Mert minden hús olyan, mint a fű, annak minden dicsősége olyan, mint a fű virága: elszárad a fű, lehull a virága,
verso 25
de az Úr beszéde pedig örökre megmarad.” Ez az örökké megmaradó beszéd pedig ugyanaz, mint amelyet nektek örömüzenetül hirdettek.
Libros
