A zsoltárok
Salmo 132
verso 1
A felvonulók éneke.
Jahve, emlékezzél meg Dávidról, minden nyomorgatásáról; róla,
verso 2
ki megesküdött Jahvénak; ki megfogadta Izráel Erősének:
verso 3
nem megyek be házam fedele alá, nem szállok fel ágyam terítőjére;
verso 4
nem engedek álmot szememnek, sem szempillámnak szunnyadást,
verso 5
míg helyet nem találtam Jahvénak, lakóhelyet Jákób Erősének!
verso 6
Lám, Efratában hallottunk Róla; erdős tájakon találtuk meg:
verso 7
menjünk hát be lakhelyére, boruljunk le lábának zsámolyánál!
verso 8
Kelj föl, Jahve, hogy megpihenésed helyére, menj, te és erősséged ládája!
verso 9
Papjaid öltözzenek igazságosságba, kegyeseid ujjongjanak!
verso 10
Szolgádért, Dávidért, ne utasítsd el fölkented arcát!
verso 11
Meg is esküdött Jahve Dávidnak hűségesen, nem (fordul) távozik el tőle: Tested gyümölcséből akarok valakit trónodra ültetni!
verso 12
Ha fiaid szövetségemet és tanúságaimat, melyekre tanítani foglak, megőrzik, fiaid is örökké trónodon fognak ülni!
verso 13
Mert Jahve Siont választotta, azt kívánta lakhelyéül:
verso 14
Ez az én nyugvó helyem örökre; itt fogok lakozni, mert ezt kívántam!
verso 15
Élelmét gazdagon meg akarom áldani, szegényeit kenyérrel megelégíteni;
verso 16
papjait szabadításba öltöztetni s kegyesei vígan ujjongjanak!
verso 17
Ott akarok szarvat sarjasztani Dávidnak, fölkentemnek mécset készíteni.
verso 18
Ellenségeit szégyenbe öltöztetni, míg rajta korona ragyogjon!
Libros
