A zsoltárok
Salmo 22
verso 1
A karvezetőnek, a „Hajnali szarvasünő”-re, zenekísérettel, Dávidtól.
verso 2
Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?! Kiáltok, és oly messze van tőlem a szabadulás!
verso 3
Hívom Istenemet nappal, de nem felel; éjjel is, de nincsen csendességem!
verso 4
Mégis szent vagy Te, s ott laksz Izráel imádságaiban!
verso 5
Atyáink benned bíztak; bíztak, s Te megmentetted őket!
verso 6
Hozzád kiáltottak, és megmenekültek; benned bíztak, és nem szégyenültek meg!
verso 7
Én azonban féreg vagyok, nem ember; emberek gyaláznak, megvet a nép!
verso 8
Gúnyolnak mind, akik engem látnak, szájukat görbítik, fejüket csóválják.
verso 9
„Hagyjad Jahvéra!” – így imádkozott hozzá: „hát most csak mentse meg, hiszen tetszik neki!”
verso 10
Hiszen Te vagy, aki által keresztültörtem az anyaméhen; ki bizalmat adtál nekem anyám keblén!
verso 11
Rád vagyok utalva születésem óta, anyám méhétől kezdve Te vagy Istenem!
verso 12
Ne légy messze tőlem, mert a szorongás közel, mert nincs segítőm!
verso 13
Tulkok tömege körülöttem, Básán bikái fognak körül!
verso 14
Úgy tátották rám szájukat, mint egy ragadozó és ordító oroszlán!
verso 15
Szétömlöttem, mintha víz volnék: összes csontjaim széjjelestek; szívem olyan lett, mint viasz; bensőmben megolvadtam!
verso 16
Erőm kiszáradt, mint a cserép; nyelvem torkomhoz tapadt; halál porába fektetsz engem!
verso 17
Mert ebek vesznek engem körül; gonosztevők gyülekezete tolong körülöttem; átszúrva kezem és lábam!
verso 18
Megszámolhatom minden csontomat; azok kinéznek, szemlélnek engem.
verso 19
Ruháimat szétosztották maguk közt; öltönyömre sorsot vetettek.
verso 20
Ám Te, Jahve, ne légy messze! Én erőm, segítségemre siess!
verso 21
Mentsd meg lelkemet a kardtól, egyetlenemet az ebek kezéből!
verso 22
Szabadíts meg az oroszlán szájából s a bivalyok szarva közül! Feleltél nekem!
verso 23
Hadd hirdessem nevedet testvéreimnek; hadd magasztaljalak a gyülekezetben!
verso 24
Akik félik Jahvét, magasztalják Őt; Jákób egész magva tiszteli Őt; fél tőle Izráelnek egész háza!
verso 25
Mert nem veti meg és nem utálja a nyomorultnak nyomorúságát, orcáját sem rejti el tőle; hanem ha kiált, rá hallgat.
verso 26
Belőled indul ki dicséretem a nagy gyülekezetben. Fogadásaimat azok előtt akarom megadni, akik félnek tőle.
verso 27
A nyomorultak enni fognak, és betelnek. Magasztalni fogják Jahvét, akik Őt keresik. Éljen szívetek örökösen!
verso 28
Majd megemlékeznek Jahvéról és visszatérnek hozzá a föld összes szélei; majd meghajolnak előtte a nemzetek összes törzsei.
verso 29
Mert Jahvéé a királyság, uralkodni fog a nemzeteken!
verso 30
Csak előtte hódolnak majd a föld összes gazdagjai; csak előtte borulnak le mindazok, akik a porba alászállanak! Akinek lelkét nem hagyja életben,
verso 31
annak magva fogja Őt szolgálni. Beszélni fognak az Úrról annak a nemzedéknek;
verso 32
jönnek, és hirdetni fogják igazságosságát a születendő népnek, hogy ezt megcselekedte.
Libros
