A zsoltárok
Salmo 55
verso 1
A karvezetőnek, húros hangszerre, tanító költemény, Dávidtól.
verso 2
Isten, halld meg könyörgésemet, és ne rejtőzzél el imádságom elől!
verso 3
Figyelj rám, s felelj nekem!
verso 3
Tőnődésemben ide-oda csapongok, és majdnem megzavarodom
verso 4
az ellenség lármájától, az elvetemültek tombolása miatt, kik veszedelmet gördítenek rám, és dühösen harcolnak ellenem.
verso 5
Bensőmben vonaglik a szívem, halálos rémségek szakadtak rám!
verso 6
Félelem és remegés szállottak meg, borzadás ül rajtam.
verso 7
Azt mondom erre: bár szárnyam volna, mint a galambnak, elrepülnék, és másutt telepedném meg!
verso 8
Igen, messze repülnék, és a pusztán laknék! (Hangosabban!)
verso 9
Menedékhelyre sietnék, távol a ragadó széltől, a vihartól…
verso 10
Nyeld el őket, Uram, hasítsd szét nyelvüket, mert erőszakot és perpatvart látok a városban!
verso 11
Nappal és éjjel körüljárják azt kőfalain; bensejében pedig semmirekellőség és vesződés van.
verso 12
Gonoszság van a bensejében, piacát az elnyomás és csalás nem hagyják el.
verso 13
Hiszen nem ellenség gyaláz engemet, azt elviselném! Nem gyűlölködő ellenfelem emelkedik fölém, attól elrejtőzném!
verso 14
Hanem te, a velem egy sorban levő ember, társam, ismerősöm,
verso 15
akivel édes közösségben éltünk, akivel zajos menetben jártuk Istennek házát!
verso 16
Halál törjön rájuk! Élve szálljanak alá a Holtak Országába! Mert gonoszság van házaikban, bensejükben.
verso 17
Én Istenhez kiáltok, s Jahve meg fog engem szabadítani!
verso 18
Este, reggel, délben tűnődöm, elmélkedem, s Ő meghallja szómat!
verso 19
Békességre váltotta meg lelkemet, hogy ne közeledhessenek hozzám, mert sokan álltak mellém.
verso 20
Isten meg fog hallgatni, s megalázza őket Az, aki ősidőtől trónol! (Hangosabban!) Rájuk nem jön jobbulás: az Istent nem félik!
verso 21
Kezét azokra emelte, kik békességben vannak vele; megszentségtelenítette szövetségét.
verso 22
Mint a vaj, olyan lágyak szája kedveskedései; de szíve harc! Puhábbak a szavai az olajnál, ám villogó pengék azok!
verso 23
Vesd Jahvéra, Ő szeret téged; megtart egyenesen, nem engedi örökké ingadozni az igazságosat!
verso 24
Te, Isten, alá fogod taszítani a legmélyebb verembe a vérengző és csalárd embereket, napjaiknak felét sem érve el; én azonban bízom benned!
Libros
