A zsoltárok
Salmo 50
verso 1
Zenekísérettel, Dávidtól.
Isten, a Jahve Isten szól; napkeltétől napnyugtáig hívja a földet.
verso 2
Sionból előragyog Isten, a szépség teljessége,
verso 3
Istenünk jön, hogy néma ne maradjon; emésztő tűz van előtte; körülötte vihar kitörőben.
verso 4
Szólítja az eget onnan felülről, s a földet, hogy népét megítélje.
verso 5
„Gyűjtsétek hozzám kegyeseimet, kik véres áldozat fölött kötöttek velem szövetséget!”
verso 6
Ekkor az egek igazságosságát hirdették, hisz Isten bíró! (Hangosabban!)
verso 7
Hallgass, én népem, hadd szóljak, oh Izráel; hadd tegyek tanúságot ellened! Isten, a te Istened vagyok én!
verso 8
Véres áldozataidról meg nem feledkezem, és égő áldozataid szüntelen előttem vannak!
verso 9
Házadból nem fogadok el bikát, sem karámaidból bakokat!
verso 10
Hisz enyém az erdő minden vadja s ezrével a hegyek barmai!
verso 11
Ismerem a hegyek minden madarát, s nálam van, ami mezőimen nyüzsög.
verso 12
Ha megéhezném, nem mondanám meg neked, mert enyém a földkerekség, s az, ami megtölti!
verso 13
Vajon eszem én erős bikák húsát, s iszom-e bakok vérét?
verso 14
Hálával áldozzál Istennek, és fogadásokat fizess meg a Magasságosnak!
verso 15
Szólíts a nyomorúság napján: én megmentelek, te meg dicsőítesz engem!
verso 16
Az elvetemülthöz így szól Isten: mi van veled, hogy törvényeimet sorolod el, s szájadba veszed szövetségemet?!
verso 17
Pedig gyűlölsz fenyítéket, és hátad mögé szórod igéimet!
verso 18
Ha tolvajt látsz, vele futsz, és a paráznákkal együtt van részed!
verso 19
Szájadat szabadjára engeded a gonoszban, és nyelved csalásba bogozódik.
verso 20
Ülsz és testvéred ellen beszélsz, anyád fiát gyalázod.
verso 21
Ilyesmit cselekedtél és én néma voltam! Úgy véled, hogy én egészen hozzád hasonló vagyok?!
verso 22
Értsétek meg hát ezt ti, kik elfeledkeztek Istenről, még széjjeltéplek titeket, és nem lesz szabadító!
verso 23
Aki hálával áldozik, az tisztel engemet, s aki útjára ügyel, azzal megláttatom Isten szabadítását.
Libros
