A zsoltárok
Salmo 105
verso 1
Tegyetek vallást Jahvéról, szólítsátok Nevét; ismertessétek meg a népekkel tetteit!
verso 2
Énekeljetek Neki, muzsikáljatok Neki; tűnődjetek el összes csodái felől!
verso 3
Dicsekedjetek el szent Nevével, örüljön azoknak szíve, akik Jahvét keresik!
verso 4
Keressétek Jahvét és az ő erejét; állandóan törekedjetek Orcája elé!
verso 5
Emlékezzetek meg csodáiról, melyeket véghez vitt, jeleiről és szájának ítéleteiről; ti szolgájának, Ábrahámnak magva, Jákób fiai, az Ő kiválasztottai!
verso 7
Ő, Jahve, a mi Istenünk; az egész földet betöltik ítéletei!
verso 8
Örökké emlékezik szövetségé(re)ről, arra a szóra, amelyet ezer nemzedéknek rendelt el,
verso 9
amelyet Ábrahámmal kötött s arra az esküre, melyet Izsáknak tett;
verso 10
amelyet Jákóbnak törvényül szabott meg, Izráelnek örök szövetségül.
verso 11
–Neked adom Kanaán földét – mondta – örök kimért részetekül!
verso 12
Akkor mondta, amikor csak kis számban voltak, nehányan s idegenek voltak azon a földön;
verso 13
amikor még nemzetből nemzethez bolyongottak, egyik királyságtól a másik néphez.
verso 14
Senkit sem hagyott nyugton, aki elnyomta őket; királyokat büntetett meg miattuk:
verso 15
Ne érintsétek az Én Fölkentjeimet és ne ártsatok az Én prófétáimnak!
verso 16
Aztán éhséget hívott az országra, összetörte a kenyérnek minden támaszát.
verso 17
Egy férfit küldött el előttük, rabszolgának adatva őt el, Józsefet.
verso 18
Lábát bilincsbe szorították, lelkére ráment a vas.
verso 19
addig az időig, amelyben beteljesült a neki adott szózat s Jahve mondása s Jahve mondása őt igazolta.
verso 20
Ekkor a király érte küldött s őt a tömlöcből kiugrasztotta; a népek uralkodója megszabadította:
verso 21
házának urává tette őt, egész szerzeményének kormányzójává,
verso 22
hogy fejedelmeit lelke kívánságai elé kösse és véneit (bölcsekké tegye) kiokosítsa.
verso 23
Azután Izráel Egyiptomba ment és Jákób vendégként időzött Chám földén.
verso 24
Isten aztán igen szaporává tette népét és szorongatóinál erősebbé.
verso 25
Megfordította azok szívét, hogy népét gyűlöljék, hogy szolgáival álnokul bánjanak.
verso 26
Majd elküldte szolgáját Mózest és Áront, kit kiválasztott;
verso 27
ezek az Isten csodás jeleit vitték véghez (rajtuk) köztük; csodák történtek Chám földén.
verso 28
Sötétséget küldött és sötétséget csinált, úgyhogy nem ellenkeztek szavával.
verso 29
Vizeiket vérré változtatta s halaikat megölte.
verso 30
Földjük hemzsegett a békáktól, királyuk termei is.
verso 31
Szólt és bögölyök hada jött, moszkitók minden határukra.
verso 32
Eső gyanánt jeget, lángoló tüzet adott földjükre;
verso 33
elverte szőlőjüket, fügefáikat, összetörte határuk minden fáját.
verso 34
Szólott és számtalan sáska és szárnyas sáska jött
verso 35
és azok megettek minden füvet földükön, talajuk minden gyümölcsét.
verso 36
Majd megvert földjükön minden elsőszülöttet, minden erejüknek zsengéjét.
verso 37
Ezüsttel, arannyal hozta ki őket s törzseikben egy sem akadt, aki botorkált volna.
verso 38
Egyiptom örült, amikor kijöttek, mert a tőlük való félelem esett reájuk.
verso 39
Felhő terjeszkedett ki, őket függönyként fedve el, éjjel tűz, hogy világítson nekik.
verso 40
Kívánságukra fürjeket hozott s az ég kenyerével elégítette ki őket.
verso 41
Megnyitotta a kősziklát s víz folyt elő, folyt a kiszáradt földön s folyóvá lett.
verso 42
Mert visszaemlékezett szolgájának, Ábrahámnak (mondott szaváról) tett ígéretéről.
verso 43
Öröm közt hozta ki népét, ujjongással választottait.
verso 44
Nemzeteknek a földjeit adta nekik oda; amiért népségek fáradtak, azt örökölték,
verso 45
azért, hogy megőrizzék törvényeit és tanításait megfigyeljék. Halleluja! (Magasztaljátok Jaht!)
Libros
