A zsoltárok
Salmo 88
verso 1
Zenekísérettel előadandó ének, Kórá fiai(tól)nak, a karvezetőnek. Panaszos hangon énekelni! Tanító költemény az ezrahita Hémántól.
verso 2
Jahve, (szabadításom Istene) szabadító Istenem! Nappal kiáltok, az éjen át Előtted vagyok!
verso 3
Jusson orcád elé imádságom! Nyújtsd füledet kiáltó számhoz!
verso 4
Mert betelt a lelkem a rosszal, életem a holtak országáig jutott.
verso 5
Azok közé számítanak, akik a verembe szállanak alá, olyanná lettem, mint hős, kiben nincs erő!
verso 6
Elkönyveltek a holtak közé, mint egy általszúrt, aki a sírban nyugszik, kiről többé nem emlékeznek, kit a Te kezed szakított külön!
verso 7
Te tettél engem alá a verembe, (a sötétbe, a mélybe) a sötét mélységbe!
verso 8
Haragod heve súlyosan rám nehezült, hullámaid mind lenyomtak.
verso 9
Ismerőseim mind távol álltak tőlem, utálattá tettél számukra; bezártak és nem tudok kimenni;
verso 10
szemem elsenyvedt nyomorúságom miatt! Egész nap hívtalak, Jahve, markomat Utánad nyújtottam:
verso 11
vajon a holtakkal teszel-e csodát? Vajon a lankadtak fölkelnek-e, hogy Neked hálát adjanak? (Hangosabban!)
verso 12
A sírban hirdetik-e kegyelmedet; az elveszettek helyén hűségedet?!
verso 13
Ismertekké válnak-e csodáid a sötétségben s igazságosságod a feledés földén?
verso 14
Ami engem illet, segítségért kiáltottam hozzád, reggel korán megkeresett Téged imádságom!
verso 15
Miért taszítod el, oh Jahve, lelkemet, rejted el előlem orcád?!
verso 16
Nyomorult vagyok s gyermekkorom óta halálra váló, félelmeidet hordoztam, majd eszemet vesztem!
verso 17
Heves kitöréseid rajtam mentek által, rémségeid elnémítottak;
verso 18
vizekként vettek körül minden napon, együtt rajzanak körülöttem.
verso 19
Messze vitted tőlem a szeretőt és a barátot; ismerőseim – csak a sötétség…
Libros
