A zsoltárok
Salmo 38
verso 1
Zenekísérettel, Dávidtól, hogy emlékeztessen.
verso 2
Jahve, ne akkor fenyíts engem, mikor haragod kitör, ne mérgedben büntess!
verso 3
Mert nyilaid belém hatoltak, és kezed rám nehezedett.
verso 4
Haragoddal szemben nem maradt ép húsomban semmi; vétkeimre gondolva csontjaimban semmi békesség.
verso 5
Mert bűneim fejemre hágtak; súlyos tömegként túl nehezekké lettek nekem.
verso 6
Bolond voltom miatt sebeim bűzösekké lettek, gennyeznek.
verso 7
Nagyon meggörbültem, lehajoltam; szüntelenül gyászolva járok.
verso 8
Csípőm megtelt gyulladással, húsomban semmi épség!
verso 9
Megfagyva, összetörve érzem magam nagyon; szívem nyögése kiáltásnak hangzik.
verso 10
Uram, előtted van minden kívánságom; sóhajtásom nincs elrejtve előled!
verso 11
Szívem vonaglik, erőm elhagyott; még szemem világossága sincs velem!
verso 12
Szeretőim, barátaim vereségem látásától távol húzódtak; szomszédaim is messze álltak meg.
verso 13
Akik lelkemre törnek, akik bajomat keresik, szerencsétlenségekről beszélnek, és szüntelenül álnok terveket szőnek.
verso 14
Én meg mintha süket volnék, nem hallok, s mintha néma volnék, nem nyitom meg szájamat.
verso 15
Olyan vagyok, mint az az ember, aki nem hall, s kinek szájában nincs megrovás.
verso 16
Hiszen rád vártam, Jahve és Te felelni fogsz, Uram, én Istenem!
verso 17
Mert azt mondottam: csak azok ne örüljenek rajtam, akik, amikor lábam meginog, fölém emelkednek!
verso 18
Közel vagyok én ahhoz, hogy meginogjam; fájdalmam szüntelen előttem van!
verso 19
Hiszen bűnös voltomat hirdetem; aggódom, hogy vétkezni fogok!
verso 20
Ellenségeim életerősek, és számosak azok, akik hazug okból gyűlölnek;
verso 21
kik gonosszal fizetnek a jóért, és ellenemre vannak azért, mert én meg a jóra törekszem.
verso 22
Jahve, én Istenem, ne hagyj el engem! Ne légy távol tőlem!
verso 23
Siess segítségemre! Uram, Te vagy szabadulásom!
Libros
