A zsoltárok
Salmo 57
verso 1
A karvezetőnek, „Ne rombolj!”; Dávidtól, meghitt ének, amikor Saul elől a barlangba futott.
verso 2
Könyörülj rajtam, Isten, könyörülj rajtam, mert benned rejtőzik el a lelkem, szárnyaidnak árnyékában búvok, míg átvonul a baj;
verso 3
a magasságos Istenhez kiáltok, ahhoz az Istenhez, ki rajtam teljesíti ígéreteit!
verso 4
Aláküld az égből, s megment engemet! Meggyalázta azt, aki rám tátog! (Hangosabban!) Isten elküldi kegyelmét és hűségét.
verso 5
Lelkem oroszlánok között; lángoló emberfiak között fekszem; foguk lándzsa és nyilak, nyelvük éles kard.
verso 6
Emelkedjék az egek fölé, Isten; az egész földön ott van dicsőséged!
verso 7
Lépteimnek hálót vetettek; lelkem le van hajlítva; vermet ástak elém, de beleestek! (Hangosabban!)
verso 8
A szívem felkészült, a szívem felkészült! Hadd énekeljek, hadd muzsikáljak!
verso 9
Ébredj, dicsőségem, ébredj, hárfa, citera: hadd énekeljem meg a hajnalt!
verso 10
Hadd magasztaljalak a népek között, oh Uram, hadd muzsikáljak néked népek között!
verso 11
Mert égig érő nagy a szereteted; a felhőkig ér hűséged!
verso 12
Emelkedjél fel az egek felé, oh Isten; az egész földön ott van dicsőséged!
Libros
