A zsoltárok
Salmo 90
Negyedik könyv
verso 1
Mózesnek, Isten emberének imádsága.
Uram, nemzedékről nemzedékre Te voltál menedékünk!
verso 2
Mielőtt hegyek születtek volna s vajúdásból előhoztad volna a földet és a kerekséget, korszakról korszakra Te Isten voltál.
verso 3
Te visszatéríted a gyenge embert, hogy újra por legyen; így szólsz: Térjetek vissza, embernek fiai!
verso 4
Mert a Te szemedben ezer esztendő annyi, mint a tegnapi nap: tova tűnik és mint az éjszakában egy őrváltás.
verso 5
Elmostad őket, olyanná lettek, mint egy reggeli álom, mint az újra sarjadó fő:
verso 6
reggel kivirágzik, sarjad; este elhervad, elszárad.
verso 7
Hiszen mi is a véghez jutottunk, haragod heve miatt riadozunk;
verso 8
bűnünket Magad elé helyezted, rejtett bensőnket orcádnak fényébe!
verso 9
Napjainkat haragod pergeti; éveink elmúlnak, mint (gondolataink) tűnődéseink.
verso 10
Éveink ideje hetven esztendőt tesz ki, és ha erőben telik el, nyolcvan esztendőt s amivel eldicsekedhetik, vesződség és hiábavalóság; gyorsan tovarohan, azután elsötétedünk!
verso 11
Ki ismerné haragod erejét és kitörő indulatodat úgy, ahogy azt félni kell?!
verso 12
Taníts minket napjainkat számon tartani, hogy bölcs szívet szerezzünk!
verso 13
Térj vissza, Jahve! Meddig tart ez még?! Légy szánalommal szolgáid iránt!
verso 14
Elégíts meg reggelenkint kegyelmeddel s mi ujjongani, örülni fogunk minden napon!
verso 15
Örvendeztess meg annyi napon, ahányszor aláhajlítottál minket; annyi éven át, ahányszor bajt láttunk!
verso 16
Hadd jelenjék meg szolgáidnak, amit cselekszel; dicsőséged is azok fiainak!
verso 17
Legyen az Úrnak, a mi Istenünknek kedvessége rajtunk! Kezének munkája támogasson minket, támogassa a mi kezünk munkáját!
Libros
