A zsoltárok

Psalmul 22


Capitole:


versetul 1

A karvezetőnek, a „Hajnali szarvasünő”-re, zenekísérettel, Dávidtól.


versetul 2

Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?! Kiáltok, és oly messze van tőlem a szabadulás!


versetul 3

Hívom Istenemet nappal, de nem felel; éjjel is, de nincsen csendességem!


versetul 4

Mégis szent vagy Te, s ott laksz Izráel imádságaiban!


versetul 5

Atyáink benned bíztak; bíztak, s Te megmentetted őket!


versetul 6

Hozzád kiáltottak, és megmenekültek; benned bíztak, és nem szégyenültek meg!


versetul 7

Én azonban féreg vagyok, nem ember; emberek gyaláznak, megvet a nép!


versetul 8

Gúnyolnak mind, akik engem látnak, szájukat görbítik, fejüket csóválják.


versetul 9

„Hagyjad Jahvéra!” – így imádkozott hozzá: „hát most csak mentse meg, hiszen tetszik neki!”


versetul 10

Hiszen Te vagy, aki által keresztültörtem az anyaméhen; ki bizalmat adtál nekem anyám keblén!


versetul 11

Rád vagyok utalva születésem óta, anyám méhétől kezdve Te vagy Istenem!


versetul 12

Ne légy messze tőlem, mert a szorongás közel, mert nincs segítőm!


versetul 13

Tulkok tömege körülöttem, Básán bikái fognak körül!


versetul 14

Úgy tátották rám szájukat, mint egy ragadozó és ordító oroszlán!


versetul 15

Szétömlöttem, mintha víz volnék: összes csontjaim széjjelestek; szívem olyan lett, mint viasz; bensőmben megolvadtam!


versetul 16

Erőm kiszáradt, mint a cserép; nyelvem torkomhoz tapadt; halál porába fektetsz engem!


versetul 17

Mert ebek vesznek engem körül; gonosztevők gyülekezete tolong körülöttem; átszúrva kezem és lábam!


versetul 18

Megszámolhatom minden csontomat; azok kinéznek, szemlélnek engem.


versetul 19

Ruháimat szétosztották maguk közt; öltönyömre sorsot vetettek.


versetul 20

Ám Te, Jahve, ne légy messze! Én erőm, segítségemre siess!


versetul 21

Mentsd meg lelkemet a kardtól, egyetlenemet az ebek kezéből!


versetul 22

Szabadíts meg az oroszlán szájából s a bivalyok szarva közül! Feleltél nekem!


versetul 23

Hadd hirdessem nevedet testvéreimnek; hadd magasztaljalak a gyülekezetben!


versetul 24

Akik félik Jahvét, magasztalják Őt; Jákób egész magva tiszteli Őt; fél tőle Izráelnek egész háza!


versetul 25

Mert nem veti meg és nem utálja a nyomorultnak nyomorúságát, orcáját sem rejti el tőle; hanem ha kiált, rá hallgat.


versetul 26

Belőled indul ki dicséretem a nagy gyülekezetben. Fogadásaimat azok előtt akarom megadni, akik félnek tőle.


versetul 27

A nyomorultak enni fognak, és betelnek. Magasztalni fogják Jahvét, akik Őt keresik. Éljen szívetek örökösen!


versetul 28

Majd megemlékeznek Jahvéról és visszatérnek hozzá a föld összes szélei; majd meghajolnak előtte a nemzetek összes törzsei.


versetul 29

Mert Jahvéé a királyság, uralkodni fog a nemzeteken!


versetul 30

Csak előtte hódolnak majd a föld összes gazdagjai; csak előtte borulnak le mindazok, akik a porba alászállanak! Akinek lelkét nem hagyja életben,


versetul 31

annak magva fogja Őt szolgálni. Beszélni fognak az Úrról annak a nemzedéknek;


versetul 32

jönnek, és hirdetni fogják igazságosságát a születendő népnek, hogy ezt megcselekedte.

Capitole:


Cărți