A zsoltárok

Capitole:

1 2 3 4 5 6 …   ⇤ ← 2 → ⇥

versetul 1

Miért lármáznak a nemzetek, s tűnődnek hiábavalóságról a népségek?

versetul 2

Kiállottak a föld királyai, s a tekintélyesek tanácskozni kezdtek Jahve ellen és Felkentje ellen:

versetul 3

tépjük le magunkról bilincseiket, és hányjuk el kötelékeiket!

versetul 4

A mennyben lakó kineveti őket, az Úr gúnyt űz belőlük;

versetul 5

aztán haragjában így szól hozzájuk; izzó lelkével rájuk ijeszt:

versetul 6

Hát ÉN?! Nem kentem-é fel királyomat Sionon, szent hegyemen?!

versetul 7

Hadd beszéljem el Jahve törvényét: Jahve így szólt hozzám: Fiam vagy Te, ma nemzettelek téged!

versetul 8

Kérd tőlem, s a nemzeteket örökségül adom neked, birtokodul a föld széleit!

versetul 9

Vasvesszővel fogod terelgetni őket, cserép edényekként töröd össze őket!

versetul 10

Így hát királyok, legyetek okosak; földnek bírái, fogadjátok el a fenyítést:

versetul 11

Szolgáljátok Jahvét félelemmel, s ujjongjatok Feléje reszketéssel;

versetul 12

csókolva hódoljatok a Fiúnak, hogy meg ne haragudjék, s ti el ne vesszetek az úton, mert egy szempillantásban felgyullad haragja! Boldog mindenki, aki nála keres menedéket.

Capitole:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150