A zsoltárok

Psalmul 39


Capitole:


versetul 1

Jedutun karvezetőnek, zenekísérettel, Dávidtól.


versetul 2

Elgondoltam: Vigyázok utamra, hogy ne vétkezzem nyelvemmel; vigyázok szájamra, szájkosarat rakok rá, míg az az elvetemült jelen van velem!


versetul 3

Szótlanul hallgattam, elnémultam a jótól megfosztottan, fájdalomtól elvadultan.


versetul 4

Tüzet fogott bensőmben a szívem; amikor tűnődöm, tűz ég bennem; úgy jött a szó nyelvemre.


versetul 5

Jahve, tudasd velem végemet, napjaim száma mennyi, mikor szűnöm meg.


versetul 6

Íme pár tenyérnyi időt adtál nekem; életem annyi, mint a semmi előtted; csak egy lehelet minden ember, akárhogy áll is. (Hangosabban!)


versetul 7

Bizony úgy jár minden ember, mintha árnyék volna; bizony semmiért lármáznak! Kincseket halmoznak fel, s nem tudják, ki gyűjti be őket.


versetul 8

És most mire várhatok, Uram! Reménységem benned van!


versetul 9

Minden hűtlenségemből szabadíts ki! Ne tégy engem a bolond gyalázkodásának tárgyává!


versetul 10

Megnémultam! Számat ki nem nyitom, mert Te cselekedtél!


versetul 11

Vedd le rólam csapásodat! Elenyészek, mert kezed megtámadott!


versetul 12

Míg a bűnért bünteted, neveled az embert; ami kedves neki, szétmegy kezedtől, mintha moly enné. Bizony lehelet minden ember! (Hangosabban!)


versetul 13

Halld meg imádságomat, Jahve! Segítségért kiáltottam, vedd füledbe! Könnyeimmel szemben ne légy néma! Hisz én csak vándor vagyok tenálad, csak idegen, mint összes atyáim!


versetul 14

Tekints el tőlem másfelé, hogy felderülhessek, mielőtt elmegyek, és már nem vagyok!

Capitole:


Cărți