A zsoltárok

Psalmul 10


Capitole:


versetul 1

Jahve, mért állasz oly távol? Mért rejtőzöl el a szorongatás idején?


versetul 2

Mikor az elvetemült fölemelkedik, a nyomorult szenved. Majd megfogják őket terveikben, amelyeket kigondoltak!


versetul 3

Mert az elvetemült lelke kéjvágyával dicsekszik, a rablót áldja és Jahvét megveti.


versetul 4

Az elvetemült felfuvalkodottságában így szól: Haragja nem keres meg! – Nincs Isten! – ez minden gondolata!


versetul 5

Útjai minden időben szerencsések; ítéleteid a magasban vannak, tőle távol; összes ellenségeire megvetően fúj rá;


versetul 6

szívében így szól: Nem ingok meg! Nemzedékről nemzedékre kikerül a baj!


versetul 7

Szája tele átokkal, szorongatással, elnyomással, nyelve alatt vesződség és semmirekellőség.


versetul 8

Tanyák leshelyein tartózkodik; rejtekhelyeken megöli az ártatlant; szeme a boldogtalant lesi.


versetul 9

Leshelyen lapul, mint oroszlán; a sűrűben lapul, hogy megfogja az ártatlant.


versetul 10

Lehajol, megbújik, érvelései által elesnek a boldogtalanok.


versetul 11

Azt véli szívében: Isten elfelejtette, elrejtette orcáját, nem látja meg soha!


versetul 12

Kelj föl, Jahve! Isten, emeld föl kezedet! Ne feledkezzél el a nyomorultakról!


versetul 13

Mi miatt káromolja Istent az elvetemült?! Szívében azt gondolja: Nem keresi meg rajtam!


versetul 14

Te azonban láttad! Mert Te rátekintesz a vesződésre és bosszúságra, hogy azokat kezedbe vedd! Rád hagyja magát a boldogtalan; Te vagy az árva segítője!


versetul 15

Törd össze az elvetemültnek karját! A gonoszt nem fogják többé megtalálni – keresd meg rajta elvetemültségét!


versetul 16

Jahve király örökre, folyton! Országából elvesztek a nemzetek!


versetul 17

A nyomorultak óhajtását halld meg, Jahve! Megerősíted szívüket, hozzájuk hajtod füledet,


versetul 18

hogy ítéletet szerezzél az árvának és elnyomottnak; hogy a földről való gyenge ember többé ne keltsen rémületet.

Capitole:


Cărți