A zsoltárok

Capitole:

… 100 101 102 103 104 …   ⇤ ← 102 → ⇥

versetul 1

Egy nyomorultnak imádsága, mikor elgyengült és tűnődéseit Jahve előtt kiöntötte.

versetul 2

Jahve, hallgasd meg imádságomat; segélykiáltásom jusson hozzád!

versetul 3

Ne rejtsd el orcádat tőlem, amikor szorongatásban vagyok; nyújtsd hozzám füledet, amikor kiáltok; siess, felelj!

versetul 4

Mert mintha füstté válnának, úgy vesznek el napjaim (s csontjaim, mintha kemence volnának, így izzanak) s csontjaimban mintha láng izzana!

versetul 5

A szívem letaposott és kiszáradt, mint a fő: még kenyeremet is elfelejtettem megenni!

versetul 6

Sóhajtásaimtól csontom a húsomhoz tapadt!

versetul 7

Hasonlóvá lettem a pusztai pelikánhoz; olyanná lettem, mint a romokat lakó bagoly!

versetul 8

Virrasztva ülök, mint tetőn a magános madár!

versetul 9

Minden napon gyaláznak ellenségeim. Kik ellenem őrjöngenek, engem említenek átokként esküjükben.

versetul 10

A hamut úgy eszem, mint a kenyeret; italomat könnyemmel vegyítem,

versetul 11

kitörő haragod miatt, mert fölemeltél és elvetettél engem!

versetul 12

Olyanok napjaim, mint az elnyúló árnyék; én meg elszáradok, mint a fő!

versetul 13

Te ellenben örökké trónolsz, oh Jahve és emlékezeted nemzedékről nemzedékre tart.

versetul 14

Te majd fölkelsz, könyörülsz Sionon, mert itt az ideje, hogy neki kegyelmezzél, mert eljött a kitűzött idő!

versetul 15

Mert szolgáid gyönyörködnek annak köveiben és pora megindítja őket.

versetul 16

A nemzetek félni fogják Jahve Nevét s a föld valamennyi királya a Te dicsőségedet.

versetul 17

Mert Jahve építette fel Siont, Ő jelent meg ott dicsőségében;

versetul 18

ott fordult a (lemeztelenítetteknek) meztelenné tetteknek imádsága felé: nem vetette meg imádságukat!

versetul 19

Írják meg ezt a következő nemzedék számára; s majd teremtendő nép magasztalja Jaht!

versetul 20

Mert Jahve szentségének magosságából alápillantott, az egekből a földre tekintett,

versetul 21

hogy meghallja a foglyok nyöszörgését, hogy ajtót nyisson a halálra szántaknak;

versetul 22

hogy Sionban hirdessék a Jahve Nevét s Jeruzsálemben magasztalását,

versetul 23

amikor majd népek gyűlnek össze, meg királyságok, hogy Jahvét szolgálják.

versetul 24

Az úton megbénította erőmet, megrövidítette napjaimat.

versetul 25

– Istenem – szóltam – ne vigy föl engem napjaim felén, Te, kinek éveid a korszakok korszakában tartanak!

versetul 26

Már eleve megalapítottad a földet; az egek is kezed munkája.

versetul 27

Azok elvesznek, de Te megmaradsz; mind elnyüvődnek, mint egy ruha; mint egy öltözéken, túladsz rajtok s azok tovatőnnek;

versetul 28

de Te ugyanaz maradsz s éveidnek nem lesz vége!

versetul 29

Szolgáidnak fiai itt fognak lakni s magvuk meg fog állani Előtted!

Capitole:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150