Psalmul 52
A karvezetőnek, tanító költemény, Dávidtól,
amikor az edomita Dóég elment, és ezt a jelentést tette Saulnak: Dávid bement Akhimélek házába!
Miért dicsekszel a gonoszsággal, te erős?! Isten kegyelme mindennapos!
Nyelved csupa bajt eszel ki, mint kiélesített olló, te álnokság művelője!
Jobban szereted a rosszat a jónál, a hazugságot az igazságos beszédnél! (Hangosabban!)
Szereted a megrontó szót, a hamis nyelvet!
Majd Isten is megront téged örökre; elragad, sátradból kitép, az élők földéből gyökerestül kiszaggat! (Hangosabban!)
Az igazságosak látni fogják, megfélemlenek, és nevetnek rajta:
lám, ez az a férfi, ki nem Istent tette erősségévé, hanem sok vagyonában bízott, és gonoszságban volt erős!
Én ellenben olyan vagyok, mint zöldellő olajfa Isten házában; Isten kegyelmében bízom örökösen, végig!
Hadd énekeljek örökké, hogy cselekedtél, s kegyeseid jelenlétében hadd várjak nevedben, mert jó az!
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150