A zsoltárok

Psalmul 17


Capitole:


versetul 1

Könyörgés, Dávidtól. Dávid imádsága.
Hallgasd meg, Jahve az igazságos ügyet; figyelj kiáltásomra, vedd füledbe imádságom, melyet nem álnok ajakkal mondok.


versetul 2

Bár kijönne orcád elől ítéletem! Bár azokon ragadna meg szemed, akik egyenes úton járnak!


versetul 3

Próbára tettél, éjjel meglátogattál, kiolvasztottál, semmit sem találtál; gondolatom nem megy túl azon, amint kimondok.


versetul 4

Az ember tetteinek ajkad szavához kell igazodnia: de én őrizkedtem az erőszakosnak ösvényeitől.


versetul 5

Lábam ragaszkodott a Te keréknyomaidhoz; lépteim nem inogtak.


versetul 6

Hozzád kiáltok, mert felelsz nekem, oh Isten!


versetul 7

Nyújtsd füledet felém, hallgasd meg mondanivalómat! Tedd csodálatossá rajtunk többféle kegyelmedet, Te, ki megszabadítod azokat, akik menekülést keresnek a Te jobbodnál!


versetul 8

Őrizz meg engem, mint szemednek fényét; szárnyad árnyékában rejts el engem


versetul 9

az elvetemültek elől, kik rajtam erőszakot tesznek; ellenségeim elől, kik lelkemre törve vesznek engem körül!


versetul 10

Hájukkal elzárták szívüket; szájukkal fennhéjázva beszélnek.


versetul 11

Lépteinkben most körülfognak; szemüket arra irányozzák, hogy földre terítsenek.


versetul 12

Az oroszlán a képe mindegyiknek: az a vágyuk, hogy széttépjenek; az ifjú oroszlán a képük, mely rejtekhelyeken búvik.


versetul 13

Kelj föl, Jahve! Menj eléje, teperd le; kardoddal szabadíts meg engem az elvetemülttől;


versetul 14

karoddal férfiaktól, oh Jahve, férfiaktól, kik ehez a korhoz tartoznak; kiknek osztályrészük ez életben van; kiknek hasát javaiddal betöltöd; kiknek fiai jóllakottak, s kicsinyeiknek hagyják fölöslegüket.


versetul 15

Én igazságban meg fogom látni orcádat, és betelek alakoddal, mikor felébredek!

Capitole:


Cărți