A zsoltárok

Psalmul 66


Capitole:


versetul 1

A karvezetőnek, zenekísérettel; ének.
Örömkiáltást hallass Istennek, egész föld!


versetul 2

Énekeljétek neve dicsőségét! Magasztálásába öntsetek dicsőséget!


versetul 3

Mondjátok Istennek: mily félelmetesek munkáid! Nagy erőd miatt hízelegve hazudnak neked ellenségeid.


versetul 4

Az egész föld hajlong és énekel neked, nevedet éneklik! (Hangosabban!)


versetul 5

Jertek, lássátok Isten munkáit: félelmetesen fejti ki erejét az emberek fiain!


versetul 6

A tengert szárazfölddé fordította át; lábbal keltek át a folyón; ott örvendeztünk benne!


versetul 7

Erejével örökké uralkodik; szeme a nemzeteket fürkészi: dacolva föl ne emelkedjenek! (Hangosabban!)


versetul 8

Népek, áldjátok Istenünket! Hangosan dícsérjétek őt!


versetul 9

Ő helyezte el lelkünket az életben, s lábunkat nem engedte megingani.


versetul 10

Hiszen próba alá vetettél bennünket, oh Isten; megtisztítottál, mint ahogy az ezüstöt tisztítják.


versetul 11

Hálóba vezettél bennünket; akadályozó terhet akasztottál csípőnkre.


versetul 12

A gyenge embert lovagoltattad fejünkön; bementünk tűzbe, vízbe; de aztán kivittél bennünket a megelégedésbe!


versetul 13

Hadd menjek be házadba, hogy égő áldozatokkal fizessem meg fogadásaimat,


versetul 14

melyekre felnyílt egyszer ajkam, s melyeket szorultságomban szájam mondott ki.


versetul 15

A kövérjéből viszek neked égő áldozatokat, kosok jó illatával együtt, marhákat készítek bakokkal. (Hangosabban!)


versetul 16

Ti mind, akik Istent félitek, jertek, halljátok, hadd beszéljem el, amit lelkemmel tett!


versetul 17

Hozzá kiáltottam a szájammal, s magasztalás volt nyelvemen.


versetul 18

Ha szívemben semmirekellőséget láttam volna, nem hallgatott volna meg Uram!


versetul 19

Isten mégis meghallgatott, és ráfigyelt könyörgő szómra.


versetul 20

Áldott az Isten, aki nem taszította el könyörgésemet, nem vette el kegyelmét, hogy ne legyen velem!

Capitole:


Cărți