Psalmul 143
Zenekísérettel. Dávidtól.
Jahve, hallgasd meg imádságomat! Hőségedben vedd füledbe esdeklésemet! Igazságosságodban felelj nekem!
Ne kélj ítéletre szolgáddal, hisz orcád előtt egy élő sem lehet igazságos!
Mert lelkemet ellenség üldözte, életemet földre verte; sötétségbe hurcolt engemet, mint az őskor halottait.
Szellemem csüggedten borul rám, szívem bensőmben megmerevült.
A kezdet napjaira emlékeztem, mindenféle tetteidről elmélkedtem, Kezed alkotásain tűnődtem.
Kezemet Feléd terjesztettem, lelkem, mint a szomjú föld epedt Utánad! (Hangosabban!)
Jahve, sietve felelj nekem! Szellemem elsenyved: ne rejtsd el orcádat tőlem, különben azokhoz leszek hasonló, akik a kútba szállanak alá!
Reggel hallasd velem kegyelmedet, mert Benned bízom! Ismertesd meg velem az utat, melyen járnom kell, hisz hozzád emelem lelkemet!
Jahve, ments meg ellenségeimtől, mert Nálad keresek fedezéket!
Taníts arra, hogy azt tegyem, ami tetszik Neked, mert Te vagy Istenem! Jó Szellemed vezessen engem egyenes földön!
Nevedért eleveníts meg, oh Jahve! Igazságosságodban vidd ki lelkemet a szorongatottságból!
Kegyelmedben némítsd el ellenségeimet, veszítsd el lelkem minden szorongatóját, mert rabszolgád vagyok!
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150