Psalm 132
A felvonulók éneke.
Jahve, emlékezzél meg Dávidról, minden nyomorgatásáról; róla,
ki megesküdött Jahvénak; ki megfogadta Izráel Erősének:
nem megyek be házam fedele alá, nem szállok fel ágyam terítőjére;
nem engedek álmot szememnek, sem szempillámnak szunnyadást,
míg helyet nem találtam Jahvénak, lakóhelyet Jákób Erősének!
Lám, Efratában hallottunk Róla; erdős tájakon találtuk meg:
menjünk hát be lakhelyére, boruljunk le lábának zsámolyánál!
Kelj föl, Jahve, hogy megpihenésed helyére, menj, te és erősséged ládája!
Papjaid öltözzenek igazságosságba, kegyeseid ujjongjanak!
Szolgádért, Dávidért, ne utasítsd el fölkented arcát!
Meg is esküdött Jahve Dávidnak hűségesen, nem (fordul) távozik el tőle: Tested gyümölcséből akarok valakit trónodra ültetni!
Ha fiaid szövetségemet és tanúságaimat, melyekre tanítani foglak, megőrzik, fiaid is örökké trónodon fognak ülni!
Mert Jahve Siont választotta, azt kívánta lakhelyéül:
Ez az én nyugvó helyem örökre; itt fogok lakozni, mert ezt kívántam!
Élelmét gazdagon meg akarom áldani, szegényeit kenyérrel megelégíteni;
papjait szabadításba öltöztetni s kegyesei vígan ujjongjanak!
Ott akarok szarvat sarjasztani Dávidnak, fölkentemnek mécset készíteni.
Ellenségeit szégyenbe öltöztetni, míg rajta korona ragyogjon!
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150