A zsoltárok

Psalm 74


Chapters:


verse #1

Tanító költemény, Ászáftól.
Isten, mért taszítottál el minket örökre?! Mért füstöl haragod legelőd juhai ellen?!


verse #2

Emlékezzél gyülekezetedre, melyet az ősidőben szereztél, melyet megváltottál, hogy örökölt törzsed legyen; a Sion hegyére, ahol lakást vettél!


verse #3

Emeld lépteidet az örök romok felé: a szentélyben mindent megrontott az ellenség!


verse #4

Szorongatóid ott üvöltöttek összejöveteleiden belül; jelvényekül a maguk jelvényeit helyezték el.


verse #5

Úgy válik majd ismertté, mint favágó, ki a fák sűrűjébe megy, hogy ott fejszéket emeljen.


verse #6

Már faragványait vágják szét baltával és fejszével együtt;


verse #7

szentélyeidre tüzet bocsátanak; Nevednek lakhelyét a földig szentségtelenítik.


verse #8

Szívükben ezt gondolják: Verjük le őket együtt! Fölégették Istennek minden gyülekező helyét (az országban) a földön.


verse #9

Jelvényeinket nem láttuk többé; próféta nem volt több. Nincs nálunk senki, aki tudná, meddig tart ez.


verse #10

– Oh Isten, meddig gyalázkodik a szorongató? Mindig fogja káromolni Nevedet az ellenség?


verse #11

Miért vonod vissza kezedet, és pedig jobbodat?! Vond ki kebledből! Végezz!


verse #12

Mégis csak Isten az én királyom ősidőktől fogva, ki annyiszor szabadított a földön!


verse #13

Hatalmaddal Te törted meg a tenger erejét; Te zúztad össze a szörnyek (sárkányok, nagy vízi kígyók) fejét a vizeken!


verse #14

Te morzsoltak szét a krokodilok fejét s adtad eledelül a pusztalakó népnek;


verse #15

Te fakasztasz forrást és patakot; Te szárítasz ki (állandó vizű) folyton folyó folyókat!


verse #16

Tiéd a nappal és Tiéd az éjszaka is! Te rögzítettél fényforrást és napot!


verse #17

Te határoztál meg mindenféle határt a földön: nyarat és őszt; te formáltad őket!


verse #18

Emlékezzél erre: ellenség káromolja Jahvét s bolond nép szidja Nevét.


verse #19

A vadállatnak ne add oda galambod lelkét; nyomorultjaidnak életéről ne feledkezzél meg örökre!


verse #20

Tekints a szövetségre! A föld sötét rejtekei telve vannak erőszak tanyáival.


verse #21

Az összetörtet ne hagyd visszamenni megszégyenülten; ellenkezőleg, a nyomorult és szegény dicsérjék Nevedet!


verse #22

Kelj föl, oh Isten! Pereld pereidet! Emlékezzél a gyalázatra, amellyel a bolond minden nap illet!


verse #23

Ne feledkezzél meg a lármáról, melyet ellenségeid ütnek, azoknak kiáltozásáról, akik Ellened támadnak szüntelen!

Chapters:


Books