A zsoltárok

Psalm 48

Ének, zenekísérettel Kóráh fiainak.

Jahve nagy és igen magasztos, Istenünknek városában, szentséges hegyén.

Szépségesen emelkedik ki, s az egész föld örömét képezi, Sion hegye a legészakibb ponton, a nagy Király városa!

Palotáiban Jahve megmentő kőszálként ismerteti meg magát.

Mert látom, a királyok összebeszéltek, együtt felvonultak;

de mikor meglátták, megdöbbentek, rémület fogta el őket, és megfutottak;

nyomban reszketés fogta el őket, vonaglottak, mint egy szülő asszony.

A keleti széllel Társzisz-hajókat törsz össze.

Ahogy hallottuk, úgy láttuk a seregek Jahvéjának városában, a mi Istenünknek városában: Isten tartja azt szilárdan örökre. (Hangosabban!)

Oh Isten, templomodnak belsejében mérlegre tettük kegyelmedet!

Amilyen a neved, úgy hangzik dicséreted is, el a föld széléig! Jobbod telve van igazságossággal.

Örvend Sion hegye; vígadnak Juda leányai ítéleteid következtében!

Kerüljétek meg Siont, járjátok körül-körül, számoljátok meg tornyait;

szívetekkel figyeljétek meg előműveit, járjátok át palotáit, hogy elbeszélhessétek a következő nemzedéknek,

hogy ez az Isten, a mi Istenünk örök és végtelen; Ő fog bennünket vezetni! – A „Meghalás” dallamára.

Books