Jakab levele

chapter 1


Chapters:

1 2 3 4 5


verse #1

Jakab, Istennek és az Úrnak, a Krisztus Jézusnak rabszolgája a szétszórtságban élő tizenkét törzsnek üdvözletét küldi.


verse #2

Teljes örömnek tartsátok testvéreim, ha sokféle kísértésbe estek,


verse #3

hiszen tudjátok, hogy hiteteknek próbatétele állhatatosságot munkál.


verse #4

Az állhatatosságnak pedig bevégzett munkája kell, hogy legyen, hogy ti is bevégzettek és mindenestől épek lehessetek, és semmiben fogyatékosak ne legyetek.


verse #5

Ha valakinek bölcsessége hiányos, kérje Istentől, aki mindenkinek egyszerűen, szemrehányás nélkül ad, s majd kapni fog ő is.


verse #6

De kérje hittel, semmit sem kételkedve. Mert aki kételkedik, az a tengernek szélfújta, ide-oda hánykódó hullámához hasonlít.


verse #7

Az ilyen ember aztán ne vélje, hogy valamit is kaphat az Úrtól,


verse #8

az ilyen kétlelkű, minden útján állhatatlan ember.


verse #9

A megalázott ember magasságával dicsekedjék,


verse #10

a gazdag ellenben alacsony voltával, mert elmúlik, mint a fű virága.


verse #11

Mert felkel a nap izzó hevével, kiszárítja a füvet, annak virága pedig elhull és alakjának kecsessége elvész, így a gazdag is el fog sorvadni a saját útján.


verse #12

Boldog az az ember, aki állhatatos a kísértésben, mert ha kipróbálttá lett, elnyeri az élet koszorúját, melyet Isten az őt szeretőknek ígért meg.


verse #13

Senki, ha kísértetik, ne mondja: Isten kísért engem. Mert Istenig nem hat el a gonoszok kísértése. Ő maga pedig senkit sem kísért.


verse #14

Ellenkezőleg, mindenkit saját vágya kísért, mely őt húzza, csalogatja.


verse #15

Az ébredő vágy aztán fogan, s azután vétket szül, a vétek pedig, ha teljesen kifejlődik, halált vetél.


verse #16

Ne tévelyegjetek szeretett testvéreim.


verse #17

Minden jó adomány és minden bevégzett ajándék felülről száll alá a világosságok Atyjától, kinél nincs változás, sem folyton forduló árnyék.


verse #18

Akaratából szült minket az igazság igéje által, hogy mi teremtményeinek valamelyes zsengéje legyünk.


verse #19

Tudjátok ti azt jól, szeretett testvéreim. Legyen minden ember gyors a hallásra és késedelmes a beszédre, késedelmes a haragra.


verse #20

Mert ember haragja Isten igazságosságát nem munkálja.


verse #21

Azért hát, félre tévén minden szennyet és a gonoszság áradatát, fogadjátok be szelídséggel a veletek összenövő igét, melynek hatalma van arra, hogy lelketeket megmentse.


verse #22

Legyetek az igének megtevői s nem csupán hallgatói, mert aztán hamis következtetésekkel eltévesztitek az igazságot.


verse #23

Mert az, aki az igének hallgatója és nem megtevője, olyan emberhez hasonlít, aki megnézte természetes arcát a tükörben,


verse #24

szóval megvizsgálta magát, de ahogy eljött onnan, elfelejtette, milyen volt.


verse #25

Ám, aki beletekintett a szabadság bevégezett törvényébe és meg is maradt mellette, aki nemcsak feledékeny hallgató, hanem tettnek cselekvője, az boldog, amikor cselekedhet.


verse #26

Az olyan embernek, aki azt hiszi magáról, hogy az istentiszteleti formákat pontosan teljesíti, azonban a nyelvét nem zabolázza meg, hanem megcsalja szívét, az istentisztelete hiábavaló.


verse #27

Az Istennél és az Atyánál tiszta és szeplőtlen istentiszteletnek ez számít: Látogasd meg nyomorúságukban az árvákat és özvegyeket, őrizd meg magadat, hogy a világ be ne mocskoljon.

Chapters:


Books