Pál levele a galatákhoz

chapter 1


Chapters:

1 2 3 4 5 6


verse #1

Pál apostol, kit nem emberek küldtek, kit nem ember tett apostollá, hanem a Krisztus Jézus és Isten, az Atya, ki Jézust a halottak közül feltámasztotta


verse #2

és a velem levő összes testvérek írjuk ezt a levelet Galácia eklézsiáinak:


verse #3

Kegyelem és békesség szálljon rátok Atyánktól, az Istentől és az Úrtól, a Krisztus Jézustól,


verse #4

aki vétkeinkért odaadta magát, hogy a jelenvaló rossz korból kivegyen bennünket magának, ahogy azt Isten, a mi Atyánk akarta.


verse #5

Övé legyen a dicsőség az örök korok korain át! Ámen.


verse #6

Csodálkozom, hogy attól, aki a Krisztus kegyelmével elhívott titeket, ilyen hamar másféle örömüzenethez pártoltatok.


verse #7

Örömüzenet ugyan nincs más, de vannak némelyek, akik nyugtalanítanak titeket, és akik át (ki) akarják forgatni a Krisztus örömüzenetét.


verse #8

De, még ha mi, vagy mennyből való ember hirdetnénk is valamit néktek azon kívül, amit előbb örömüzenetként hirdettünk: Átok legyen!


verse #9

Ahogy előzőleg megmondtuk, és most újra mondom, ha valaki amellett, amit már elfogadtatok, még valami más örömüzenetet hirdetne nektek, átok legyen.


verse #10

Vajon most embereket igyekszem megnyerni vagy az Istent? Vajon embereknek igyekszem tetszeni? Ha még embereknek tetszelegnék, a Krisztus rabszolgája nem volnék.


verse #11

Tudtotokra akarom adni ugyanis nektek, testvéreim, hogy az az örömüzenet, melyet én vittem nektek, nem emberekhez volt szabva.


verse #12

Mert sem embertől nem kaptam, sem nem tanítottak rá, hanem a Krisztus Jézus leleplezésén át jutottam hozzá.


verse #13

Hiszen hallottatok arról, hogy én egykor hogyan viselkedtem a zsidóságban, hogy mértéken felül üldöztem és pusztítottam az Isten eklézsiáját.


verse #14

Nemzetségemből sok kortársamat felülmúltam a zsidóskodásban, amennyiben az atyai hagyományoknak náluk sokkal buzgóbb követője voltam.


verse #15

Mikor azonban az, aki engem anyám méhétől különválasztott és kegyelmével elhívott; helyesnek látta, hogy


verse #16

Fiát leleplezze bennem, hogy azután örömüzenetül hirdessem őt a nemzetek között, azonnal abbahagytam, hogy húsra és vérre támaszkodjam,


verse #17

Jeruzsálembe sem mentem fel azokhoz, akik előttem voltak apostolok, hanem elutaztam Arábiába, majd újra visszatértem Damaszkuszba.


verse #18

Három évvel később felmentem Jeruzsálembe, hogy Kéfást meglátogassam, és nála maradtam tizenöt napig.


verse #19

Az apostolok közül mást nem láttam, csak az Úr testvérét, Jakabot.


verse #20

Amit írok nektek, lám Isten előtt írom, nem hazudom.


verse #21

Utóbb Szíria és Cilicia tájaira mentem.


verse #22

Júdeának a Krisztusban élő eklézsiái előtt arcra nézve ismeretlen voltam.


verse #23

Csak hallották, hogy az, aki egykor üldözött bennünket, örömüzenetként hirdeti a hitet, melyet egykor pusztított.


verse #24

Dicsőítették azonban az Istent azért, ami történt bennem.

Chapters:


Books