A zsoltárok

Chapters:

… 137 138 139 140 141 …   ⇤ ← 139 → ⇥

verse #1

A karvezetőnek, Dávidtól, zenekísérettel.
Oh Jahve, Te kikutatsz és ösmersz engemet!

verse #2

(Te tudod, hogy ülök, vagy felkelek) Te ösmered meg ülésemet és fölkelésemet; távolról érted, hogy mivel foglalkozom.

verse #3

Szóró lapátra veszed ösvényemet és megtelepedésemet; érdeklődéssel kíséred minden utamat.

verse #4

Mert egyetlen szó sem kerül ajkamra melyet Te, Jahve, mindenestől nem ismernél.

verse #5

Hátul is, elől is megszorítottál és rám helyezted Markodat!

verse #6

Oh csodálatos ismeret, mely felülmúlja felfogásomat! Túl meredek nekem – nem bírok vele!

verse #7

Hová menjek Szellemed elől?! Hová keljek át orcád elől?!

verse #8

Ha a mennybe hágok fel, ott vagy; ha a Seolba vetem ágyamat, ott lellek!

verse #9

Ha a hajnal szárnyát venném föl, ha a tenger szélén vennék lakást,

verse #10

ott is Kezed nyugtatna le, oda is Jobbod ragadna el!

verse #11

Ha így szólanék: Bárcsak a sötétség (fedezne el) nyomna alá s a világosság éjszakává változnék át mögöttem!:

verse #12

a sötétség nem volna Neked sötét, az éjszaka nappalként ragyogna s a sötétség olyan volna, mint a fény!

verse #13

Hiszen Te készítetted vesémet; anyám méhében Te szőttél engemet!

verse #14

Magasztallak, hogy ez oly félelmetesen sikerült! Csodásak alkotásaid, lelkem ennek nagy ismerője!

verse #15

Csontjaim nem voltak rejtve Előled, mikor rejtekben készültem, a föld mélyében kialakultam.

verse #16

Mikor méhmagzat voltam, Szemed látott; könyvedben minden tagom föl volt jegyezve; időkön át (alakultak) készültek, amikor még egy sem volt látható közülök!

verse #18

Mily drágák nekem elgondolásaid, oh Isten! Mily hatalmasak összegezéseik!

verse #18

Ha meg akarnám számolni őket, többen vannak a fövenynél! Ha felébredek, még Veled vagyok!

verse #19

Oh bár megölnéd az elvetemültet, oh Isten! Vérengző emberek, távozzatok el tőlem!

verse #20

Ők azok, akik keserő, lázadó teret szőnek Ellened; kik hiában veszik ajkukra Nevedet! Oh a Te ellenségeid!

verse #21

Ne gyűlöljem-e azokat, oh Jahve, akik Tégedet gyűlölnek? Ne utáljam-e azokat, akik Ellened fölkelnek?!

verse #22

Teljes gyűlölettel gyűlölöm őket, ellenségeimmé lettek!

verse #23

Kutass át, oh Isten és ösmerd meg szívemet! Próbálj ki engem s ösmerd meg gondolataim menetét!

verse #24

Lásd meg, hogy van-e bennem fájdalomba vivő út! Örökkévaló úton vezess engem!

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150