A zsoltárok
60. zsoltár
1. vers
A karvezetőnek, a „Bizonyságtétel Liliomának” dallamára, tanító költemény Dávidtól, oktatás céljára,
2. vers
amikor a mezopotámiai szírekkel és a cóbai szírekkel küzdött, s amikor Jóáb visszatért, és a Sós Völgyben megverte Edomot, tizenkétezer embert.
3. vers
Oh Isten, elvetettél, szétszórtál bennünket; megharagudtál – oh állíts helyre minket!
4. vers
Megráztad a földet, széjjelhasítottad – gyógyítsd meg töréseit, mert ingadozik!
5. vers
Népeddel kemény dolgokat láttattál; támolygás borával itattál meg minket!
6. vers
Jelvényt adtál a tőled félőknek, hogy elmenekülhessenek az íj elől, (hangosabban!)
7. vers
hogy szerelmeseid megmeneküljenek. Ments meg jobboddal, s felelj nekünk!
8. vers
Szentélyében szólott az Isten: „Hadd ujjongjak! Hadd osszam szét Sikemet; hadd mérjem ki Szukkót völgyét!
9. vers
Enyém Gileád; enyém Manassé! Efraim fejemnek erőssége; Juda kormánypálcám!
10. vers
Moáb mosdó-tálam; Edomra vetem sarumat; Filisztea miatt örömkiáltásokat hallatok!
11. vers
Ki visz el engem az erős városba?! Ki vezet el Edomig?!
12. vers
Nem Te-é, oh Isten, ki elvetettél bennünket, Te, ki nem vonulsz ki seregeinkkel?!
13. vers
Adj nekünk segítséget a szorongató ellen, mert az emberi szabadítás hiábavaló!
14. vers
Istennel hatalmas dolgokat viszünk véghez: Ő széttiporja elleneinket!
Könyvek
