A zsoltárok
94. zsoltár
1. vers
Megtorlások Istene, Jahve! Megtorlások Istene, ragyogj fel!
2. vers
Kelj föl, földnek bírája, térítsd vissza a kevélyekre, amit másokkal tettek!
3. vers
Meddig fognak az istentelenek, oh Jahve, meddig fognak az istentelenek ujjongani?
4. vers
Ontják a szót, vakmerően beszélnek, büszkén ágaskodik minden semmittevő.
5. vers
Népedet, oh Jahve, szétmorzsolják, s örökségedet nyomorgatják.
6. vers
Özvegyet, jövevényt meggyilkolnak, árvákat megölnek.
7. vers
Azt mondják: nem látja Jah! Nem veszi észre Jákób Istene!
8. vers
Értsetek már, ti állatok a nép közt! Ti esztelenek, mikor lesztek már okosak?
9. vers
Ki a fület ültette, nem hall-é? Ki a szemet formálta, nem lát-é?
10. vers
Vajon, ki a nemzeteket megfegyelmezi, nem bíráskodik-e, éppen Ő, aki tudományt tanít az embernek?
11. vers
Jahve ismeri az emberek gondolatait, hogy azok (csak) mind levegő,
12. vers
akit oh Jah, megfenyítesz, s akit tanításoddal oktatsz;
13. vers
hogy nyugton maradjon a gonosz napoktól, amíg az elvetemültnek megássák a vermet.
14. vers
Mert Jahve nem veti el népét, nem hagyja el örökségét;
15. vers
mert az igazságossághoz vissza fog térni az ítélet s követni fogja azt minden egyenes szívű!
16. vers
Ki áll ki értem a gonosztevők ellen? Ki áll helyt értem a bajcsinálók ellen?!
17. vers
Ha Jahve nem volna segítségem, egy szempillantásban a némaság országában laknék, lelkem!
18. vers
Ha azt mondom: A lábam meginog: Kegyelmed, Jahve, megtámaszt engem!
19. vers
A bensőmben küszködő sok gondolat közepette vigasztalásaid gyönyörködtetik lelkemet.
20. vers
Összeköttetésben vagy a bajnak bírói székével, mely a törvénnyel nem törődve nyomort gyárt?!
21. vers
Megsebzik az igazságosnak lelkét s elvetemültnek mondják az ártatlan vért.
22. vers
De nekem Jahve fellegváram lett; Istenem lett (megmentő kősziklámmá) menedékem kősziklájává!
23. vers
Ellenük fordította (vészthozó voltukat) semmirekellőségüket; gonoszságukban elnémította őket, elnémította őket Jahve, a mi Istenünk!
Könyvek
