A zsoltárok
7. zsoltár
1. vers
Érzelemkitörés Dávidtól, melyet a benjáminita Kus miatt énekelt Jahvénak.
2. vers
Istenem, Jahve, nálad keresek menedéket! Szabadíts meg minden üldözőmtől!
3. vers
Ments meg engemet, hogy szét ne tépje, mint egy oroszlán, lelkemet; elragad, és nem lesz szabadító!
4. vers
Istenem, Jahve, ha azt megtettem; ha kezemhez hamisság tapad;
5. vers
ha gonoszul bántam azzal, aki velem békességben van; és azt szabadítottam ki, aki ok nélkül szorongatott:
6. vers
akkor ellenség üldözze lelkemet, és érjen el, életemet tapossa földre, és dicsőségemet süllyessze porba! (Hangosabban!)
7. vers
Jahve, kelj föl haragodban; emelkedjél fel túláradó indulattal szorongatóim ellen; ébredj föl értem, ki az ítéletet megparancsoltad!
8. vers
Népek gyülekezete vegyen téged körül, s foglald el fölötte a csúcson helyedet!
9. vers
Jahve népeken ül törvényt. Ítélj meg engem igazságosságomnak megfelelően, s tökéletességem szerint, mely rajtam van!
10. vers
Legyen vége az elvetemültek gonoszságának; állítsd meg szilárdan az igazságosat, próbáld a szíveket és veséket, Te igazságos Isten!
11. vers
Pajzsom Istenben van, ki megszabadítja az egyenes szívűeket!
12. vers
Jahve igazságos bíró, s egész nap haragvó Isten!
13. vers
Ha az ember nem tér meg, kardját kovácsolja, íját tapossa, és felkészíti:
14. vers
halálos lövedékeket irányít ellene, nyilait tüzesekké teszi.
15. vers
Íme semmirekellőséggel ront meg, vesződséget fogan, hazugságot szül.
16. vers
Kutat ásott, kimélyítette, de maga esik a verembe, amelyet készített;
17. vers
vesződése saját fejére tér vissza; saját koponyájára száll alá erőszakossága.
18. vers
Hadd énekeljek hát Jahvénak igazságosságáért! Hadd magasztaljam zeneszóval Jahvénak, a Magasságosnak nevét!
Könyvek
