Ézsaiás próféta könyve

chapter 14


Chapters:


verse #1

Azután megkönyörül az Úr Jákóbon, és ismét Izráelt választja, és nyugalmat ad nekik földjükön. Jövevények társulnak hozzájuk, és Jákób házához csatlakoznak.


verse #2

Fölkarolják őket a népek, és elviszik őket lakhelyükre, Izráel pedig tulajdonává teszi őket az Úr földjén, szolgáivá és szolgálóivá. Foglyaik lesznek a fogságba ejtőik, és uralkodnak az őket nyomorgatókon.


verse #3

És azon a napon, amelyen nyugalmat ad neked az Úr fáradságodtól és nyomorúságodtól és attól a kemény szolgálattól, amellyel szolgálnod kellett,


verse #4

e gúnydalt énekled Babilon királya fölött, és így szólsz:

Vége lett a nyomorgatónak,

vége lett az elnyomásnak!*


verse #5

Eltörte az Úr a gonoszok pálcáját,

az uralkodók vesszejét.


verse #6

Aki népeket vert dühében

szüntelen veréssel,

aki haragjában nemzeteket igázott le,

azt most föltartóztathatatlanul kergetik.


verse #7

Megnyugodott, csöndes az egész föld,

ujjongva énekelnek.


verse #8

Még a ciprusok is örvendenek,

a Libánon cédrusai ezt mondják:

Mióta ledőltél, nem jön favágó ellenünk.


verse #9

Megrendül miattad ott lenn a Seol,

látva, hogy közeledsz,

fölriasztja miattad árnyait,

a föld minden hatalmasát,

fölkelti trónjukról

a népek királyait.


verse #10

Mind megszólalnak,

és ezt mondják neked:

Erőtlenné lettél te is, miként mi,

hozzánk hasonlóvá lettél!


verse #11

A Seolba hanyatlott kevélységed

és lantjaid zengése,

férgek lettek fekvőhelyed,

és pondrók a takaród!


verse #12

Miként hullottál le az égből,

fényes csillag, hajnal fia?

Lehullottál a földre,

aki népeken tapostál!


verse #13

Holott ezt mondtad szívedben:

Az égbe megyek föl,

Isten csillagai fölé

helyezem trónomat,

és az összegyülekezés

hegyén telepszem meg,

messze északon.


verse #14

A magas felhők fölé megyek föl,

és hasonló leszek a Magasságoshoz.


verse #15

Pedig a Seolba szállsz alá,

a sírgödör mélységébe!


verse #16

Akik csak látnak, rád tekintenek,

és elgondolkoznak:

Ez lenne a föld ama háborgatója,

aki királyságokat rendített meg?


verse #17

Aki a földkerekséget pusztasággá tette,

városait lerontotta,

és foglyait nem bocsátotta haza?


verse #18

A népek minden királya

dicsőségben nyugszik,

mindegyik a maga sírjában,


verse #19

de téged messzire dobnak a sírodból,

mint valami hitvány gallyat.

Befednek a meggyilkoltak,

a karddal átszúrtak, a sziklasírba leszállók,

mint valami eltaposott holttestet.


verse #20

Nem úgy lesz temetésed, mint nekik,

mert elpusztítottad földedet,

megölted népedet.

Nem emlegetik soha többé

a gonoszok ivadékát.


verse #21

Készítsetek vágóhidat fiainak

atyáik vétkéért,

hogy föl ne keljenek,

ne örököljék e földet,

és ne töltsék be városokkal e föld színét!


verse #22

Fölkelek ellenük,

így szól a Seregek Ura,

és kivágom Babilon nevét és maradékát,

ivadékait és utódait

– ezt mondja az Úr.


verse #23

Sündisznók birtokává

és állóvizek tócsájává teszem,

és elsöpröm a pusztítás söprűjével

– mondja a Seregek Ura.


verse #24

Megesküdött a Seregek Ura,

és azt mondta:

Úgy lesz, ahogy elgondoltam,

úgy megy végbe, ahogy elhatároztam:


verse #25

összetöröm Asszíriát földemen,

megtaposom hegyeimen,

és eltávozik róluk igája,

terhe eltávozik vállukról.


verse #26

Ez az elvégzett tanács

az egész föld felől,

és ez az a fölemelt kéz

minden nép fölött.


verse #27

Mert a Seregek Ura határozott így,

és ki gátolhatja meg?

Keze föl van emelve,

ki fordíthatja el?


verse #28

Áház király halála évében hangzott el ez a jövendölés.


verse #29

Ne örvendj oly nagyon, Filisztea,

hogy eltört a téged verő vesszeje,

mert a kígyó gyökeréből vipera támad,

és gyümölcse repülő sárkány lesz.


verse #30

De a szegények elsőszülöttei legelésznek,

és a szűkölködők biztonságban nyugszanak.

Ám a te gyökeredet éhínséggel pusztítom ki,

és maradékodat megölöm.


verse #31

Jajgass, kapu, kiálts, város!

Rettegj, egész Filisztea,

mert füst jön észak felől,

és nem marad el seregeiből senki sem!


verse #32

Mit kell majd felelni a nép követeinek?

Azt, hogy az Úr vetette meg Sion alapját,

és ott találnak oltalmat népe szegényei.

Chapters:


Books