Ézsaiás próféta könyve

chapter 64


Chapters:


verse #1

Ó, bárcsak szétszakítanád az egeket, és leszállnál,

hogy megrendüljenek előtted a hegyek!

Ahogyan a tűz meggyújtja a rőzsét,

és fölforralja a tűz a vizet, />
úgy jelentsd ki nevedet ellenségeidnek,

hogy reszkessenek előtted a népek,


verse #2

mint amikor rettenetes dolgokat cselekedtél,

amelyeket nem vártunk; leszálltál,

és a hegyek megrendültek előtted.


verse #3

Kezdettől fogva soha

senkinek nem jutott a fülébe, sem nem hallott,

sem szemével nem látott más Istent kívüled,

aki így cselekszik azzal, aki őt várja.


verse #4

Elébe mész annak, aki örvendezik,

és igazságosan cselekszik,

és rád gondol útjaidon.

Íme, haragra gerjedtél, mert vétkeztünk.

Régóta így vagyunk, bár megszabadulnánk!


verse #5

Mindnyájan olyanok lettünk,

mint a tisztátalanok,

és minden igazságunk olyan,

mint a beszennyezett ruha.

Elhervadunk mindnyájan,

mint a fa lombja,

és álnokságaink, mint a szél,

elsöpörnek bennünket!


verse #6

Nincs, aki segítségül hívná nevedet,

aki fölserkenne, és beléd kapaszkodna,

mert elrejtetted előlünk arcodat,

és álnokságaink miatt megolvasztottál minket.*


verse #7

És most, Uram, Atyánk vagy te,

mi vagyunk az agyag, te pedig formálónk,

kezed munkája vagyunk mi mindnyájan.


verse #8

Ne haragudj túlságosan, Uram,

és ne emlékezz örökké álnokságainkra!

Íme, tekints ránk,

mindnyájan a te néped vagyunk.


verse #9

Szent városaid pusztává lettek:

pusztasággá lett Sion,

Jeruzsálem pedig kietlenné.


verse #10

Szentséges és ékes házadat,

ahol atyáink dicsértek téged,

tűz perzselte föl.

Minden elpusztult, amiben gyönyörködtünk.


verse #11

Hát még ezután is

visszafogod magadat, Uram?

Hallgatsz, és így gyötörsz bennünket?

Chapters:


Books