Ézsaiás próféta könyve

chapter 3


Chapters:


verse #1

Ne bízzatok hát az emberben,

akinek csak egy lehelet van az orrában,

mert ugyan mire becsülhető ő?


verse #2

Mert íme, az Úr, a Seregek Ura megvonja

Jeruzsálem és Júda ellátását és támaszát,

a támaszt, amelyet a kenyér és a víz jelent,


verse #3

a hőst és a hadakozót,

a bírót és a prófétát, a jóst és a vént,


verse #4

az ötven ember hadnagyát,

a tiszteletre méltó embert,

a tanácsost, az ügyes mestert

és a varázsláshoz értőt.


verse #5

Gyermekeket adok nekik fejedelmül,

és sihederek uralkodnak rajtuk.


verse #6

A nép egymást nyomorgatja,

egyik ember a másik ellen támad,

mindegyik a társa ellen:

a gyermek az öreg ellen,

a becstelen a tisztességes ellen.


verse #7

Ha valaki megragadja

atyja nemzetségéből való rokonát,

és azt mondja neki: „Neked még van ruhád,

légy fejedelmünk, és légy úrrá e romláson”,


verse #8

ez azon a napon így fog fölkiáltani:

„Nem leszek sebkötöző,

nincsen házamban sem kenyér, sem ruha,

ne tegyetek engem a nép fejedelmévé!”


verse #9

Mert megbotlik Jeruzsálem,

és elesik Júda, mivel nyelvük

és cselekedeteik az Úr ellen vannak,

és dicsőséges tekintetét ingerlik.


verse #10

Arckifejezésük tesz bizonyságot ellenük,

bűneikkel Sodoma módjára kérkednek,

nemhogy eltitkolnák.

Jaj a lelküknek, mert maguknak szereztek bajt.


verse #11

Mondjátok az igaznak, hogy jó dolga lesz,

mert cselekedetei gyümölcsével élhet.


verse #12

Jaj a gonosznak, rossz dolga lesz,

mert kezének cselekedete szerint fizetnek neki!


verse #13

Ó, népem! Nyomorgatóid gyermekek,

és asszonyok uralkodnak rajtad.

Népem! Vezéreid hitetők,

és rossz útra viszik lépteidet.


verse #14

Előállt perelni az Úr,

és itt áll, hogy ítélje a népeket.


verse #15

Az Úr ítéletre hívja

népe véneit és fejedelmeit:

Hiszen ti lelegeltétek a szőlőt,

szegénytől rabolt holmi van házaitokban.


verse #16

Milyen dolog az,

hogy népemet összezúzzátok,

és a szegényeket összetöritek?

– így szól az Úr, a Seregek Ura.


verse #17

Ezt mondja az Úr:

Mivel Sion leányai fölfuvalkodtak,

és magasra tartott nyakkal járnak,

szemükkel kacsingatnak,

finomkodva lépkednek,

és lábukkal csengést-bongást keltenek:


verse #18

megkopaszítja az Úr Sion leányainak fejét,

és fölfedi mezítelenségüket.


verse #19

Azon a napon eltávolítja az Úr ékességeiket, lábpereceiket, fejdíszüket és a holdacskákat,


verse #20

a fülbevalókat, a karpereceket és fátylakat,


verse #21

a pártákat, a lábláncokat, az öveket, az illatos szelencéket és amuletteket,


verse #22

a gyűrűket és orrpereceket,


verse #23

az ünneplőruhákat, a palástokat, a nagy kendőket és az erszényeket,


verse #24

a tükröket, a gyolcsingeket, a fejfedőket és a vállkendőket.


verse #25

Akkor a balzsamillat helyén büdösség

és az öv helyén kötél lesz,

a bodorított haj helyén kopaszság,

a szép köpeny helyén zsákruha,

a szépség helyén pedig

homlokra sütött bélyeg lesz.


verse #26

Férfiaid fegyver által hullnak el

és vitézeid harcban.


verse #27

Szomorkodnak és gyászolnak a kapukban,

és kifosztva ülnek a földön.


verse #28

Hét asszony ragad meg

egy férfit azon a napon,

és azt mondja:

A saját kenyerünket esszük,

és a magunk ruhájába öltözünk,

csak hadd viseljük nevedet!

Vedd le rólunk gyalázatunkat!

Chapters:


Books