chapter 21
Jövendölés a tengeri pusztaság ellen.
/>
Mint a délen tomboló szélvész,
úgy jön a pusztából, a rettenetes földről.
Egy borzalmas látomás jelent meg nekem:
a csalárd csal, a pusztító pusztít.
Jöjj föl, Élám, szálld meg, Média!
Minden fohászkodásnak véget vetek.
Ezért ágyékom telve van fájdalommal,
és olyan kínok fogtak el,
mint a szülő asszony kínja.
Gyötrődöm hallása miatt,
és megrémültem látása miatt.
Reszket a szívem, félelem rettent,
a számomra oly kedves alkonyat
rettegéssé lett nekem.
Terítik az asztalt, terítik a szőnyeget,
esznek és isznak.
Föl, fejedelmek, kenjétek a pajzsot!
Mert így szólt hozzám az Úr:
Menj, és állíts őrállót,
s amit lát, mondja el!
És látott lovas csapatot, lovasokat párban
meg szamaras csapatot és tevéken nyargalókat,
és nagy figyelemmel kémlelt.
Majd kiáltott, mint az oroszlán:
Uram, egész nap az őrtoronyban állok szüntelen,
őrhelyemen állok minden éjszaka.
Íme, lovas csapat jött, lovasok párosával!
Majd így szólt: Elesett, elesett Babilon,
és isteneinek minden faragott képe
a földön fekszik összetörve.
Ó, kicsépelt és földre tiport népem!
Amit a Seregek Urától,
Izráel Istenétől hallottam,
azt jelentettem meg nektek!
Jövendölés Dúmá ellen.
Széírből így kiáltanak hozzám:
Őrálló! Meddig tart még az éjszaka,
őrálló, meddig még az éjjel?
Az őrálló így szólt:
Eljön a reggel s az éjszaka is.
Ha kérdezni akartok, kérdezzetek,
gyertek, térjetek vissza.
Jövendölés Arábia ellen.
Dedán karavánjai,
akik Arábia erdeiben háltok,
hozzatok vizet a szomjazónak!
Téma földjének lakói,
kenyérrel jöjjetek a bujdosó elé!
Mert fegyver elől bujdosnak,
kivont kard elől, megfeszített íjak elől
és nehéz harc elől.
Mert így szólt hozzám az Úr:
Még egy esztendő,
amely olyan, mint a béres esztendeje,
és elvész Kédár minden dicsősége.
Kevés marad meg a kédári vitézek íjaiból.
Az Úr, Izráel Istene szólt.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66