Ézsaiás próféta könyve

chapter 23


Chapters:


verse #1

Jövendölés Tírusz ellen.

Jajgassatok, Tarsís hajói, mert elpusztult,

úgyhogy nincs benne sem ház, sem kikötő!

A ciprusiak földjéről jelentették nekik.


verse #2

Némuljatok el, e partvidék lakói,

amelyet tengerjáró szidóni kereskedők

töltöttek meg egykor,


verse #3

akik a nagy vízen átkeltek.

Akiknek Sihór veteménye és a Nílus aratása

volt a jövedelmük,

úgy, hogy népek vásárhelye lett.


verse #4

Pirulj, Szidón,

mert így szól a tenger és a tenger erőssége:

Nem vajúdtam, nem is szültem,

nem neveltem ifjakat,

és nem dédelgettem szüzeket.


verse #5

Ha majd eljut e hír Egyiptomba
Tíruszról,

ezt hallván szenvednek ott is.


verse #6

Menjetek át Tarsísba,

és jajgassatok, ti partvidék lakói!


verse #7

Ez lenne a ti örvendező városotok,

amelynek eredete az ősidőkbe nyúlik,

és amelyet lába messzire vitt,

hogy megtelepedjen?


verse #8

Ki végezte ezt a koronás Tírusz felől,

melynek kereskedői fejedelmek,

és kalmárait tisztelik e földön?


verse #9

A Seregek Ura végezte ezt,

hogy meggyalázza minden dicső kevélységét,

és hogy megalázza mindazokat,

akiket tisztelnek a földön.


verse #10

Terülj el a földön,

mint a folyóvíz, Tarsís leánya:

nincs többé megszorító öv!*


verse #11

Kinyújtotta kezét a tenger fölé,

országokat rettentett meg az Úr,

parancsolt Kánaán felől,

hogy pusztítsák el erősségeit.


verse #12

Ezt mondta: Nem fogsz többé vigadozni,

te megszeplősített szűz, Szidón leánya!

Kelj föl, és menj át Kittímbe,

de ott sem lesz nyugalmad!


verse #13

Íme, a káldeusok földje!

Nép, amely eddig nem is volt;

Asszíria adta azt a puszta lakosainak,

felállította ostromműveit,

és lerombolta Tírusz palotáit,

rommá tette azt.*


verse #14

Jajgassatok, Tarsís hajói,

mert erősségetek elpusztult!


verse #15

Azon a napon majd elfelejtik

Tíruszt hetven esztendeig,

egy király éveinek idejére.

Hetven esztendő múltán Tírusz sorsa

a parázna nő éneke szerint lesz:


verse #16

Végy citerát, járd be a várost,

te elfeledett parázna nő!

Pengesd szépen, dalolj sokat,

hogy így emlékezzenek rád.


verse #17

A hetven esztendő elmúltával ugyanis az Úr meglátogatja Tíruszt, és az ismét megkapja a maga bérét, és paráználkodik a föld minden országával a föld színén.


verse #18

De nyeresége és bére az Úrnak lesz félretéve. Nem halmozzák föl és nem rejtik el, hanem az Úr színe előtt lakozóké lesz nyeresége, hogy eleget ehessenek, és szép ruházatuk legyen.

Chapters:


Books