Ézsaiás próféta könyve

chapter 37


Chapters:


verse #1

Amikor Ezékiás király meghallotta ezeket, megszaggatta ruháját, zsákruhába öltözött, és bement az Úr házába.


verse #2

Majd elküldte Eljákimot, az udvarnagyot, Sebnát, a kancellárt és a papok zsákruhába öltözött véneit Ézsaiáshoz, Ámóc fiához, a prófétához.


verse #3

Azt mondták neki: Így szól Ezékiás: „Nyomorúságnak, büntetésnek és szégyennek napja ez a nap, mert szülésig jutottak a fiak, de nincs erő a szüléshez!


verse #4

Talán meghallja az Úr, a te Istened Rabsaké beszédét, akit ide küldött ura, az asszíriai király, hogy káromolja az élő Istent, és talán megtorolja azokat a beszédeket, amelyeket meghallott az Úr, a te Istened. Te pedig imádkozz a maradékért, amely még megvan!”


verse #5

Így mentek el Ezékiás király szolgái Ézsaiáshoz.


verse #6

Ézsaiás ekkor azt mondta nekik: Így szóljatok uratoknak: „Ezt mondja az Úr: Ne félj azoktól a beszédektől, amelyeket hallottál, amelyekkel az asszíriai király szolgái szidalmaztak engem!


verse #7

Íme, én olyan lelket adok beléje, hogy hírt hallva, visszatérjen országába, és saját országában kard által ejtem el őt.”


verse #8

Rabsaké pedig visszatért, de az asszíriai királyt már Libna ellen harcolva találta, mert hallotta, hogy elvonult Lákisból.


verse #9

Az ugyanis Tirháká, Kús királya felől azt a hírt hallotta: „Eljött, hogy harcoljon ellened.” Ezt hallva követeket küldött Ezékiáshoz, e szavakkal:


verse #10

Így szóljatok Ezékiáshoz, Júda királyához: „Meg ne csaljon Istened, akiben bízol, amikor ezt gondolod: nem adatik Jeruzsálem az asszíriai király kezébe!


verse #11

Hiszen hallottad, mit műveltek Asszíria királyai minden országgal: eltörölték őket. Vajon te hogyan szabadulhatnál meg?


verse #12

Hát megszabadították-e isteneik azokat a népeket, amelyeket elődeim elpusztítottak? Gózánt, Háránt, Recefet és Telasszárban Eden fiait?


verse #13

Hol van Hamát királya és Arpád királya, Szefarvaim városának királya meg Héna és Ivva?”


verse #14

Ezékiás átvette a levelet a követek kezéből, és elolvasta. Majd fölment az Úr házába, kiterítette Ezékiás az Úr előtt,


verse #15

és így könyörgött Ezékiás az Úrhoz:


verse #16

Seregek Ura, Izráel Istene, aki a kerúbokon ülsz! Te, csak te vagy a föld minden országának Istene, te teremtetted a mennyet és a földet.


verse #17

Fordítsd hozzám füledet, Uram, és hallgass meg, nyisd ki, Uram, szemedet, és lásd! Halld meg Szanhérib minden beszédét, amelyeket az élő Isten káromlására üzent!


verse #18

Bizony, Uram, Asszíria királyai elpusztították mindazokat az országokat és földjüket,


verse #19

és tűzbe vetették isteneiket, mert azok nem istenek voltak, hanem emberi kéz alkotásai: fa és kő. Ezért pusztíthatták el azokat.


verse #20

Most azonban, Uram, Istenünk, szabadíts meg bennünket az ő kezéből, hadd tudja meg a föld minden országa, hogy egyedül csak te vagy Isten, Uram!


verse #21

Akkor Ézsaiás, Ámóc fia ezt az üzenetet küldte Ezékiásnak: Így szól az Úr, Izráel Istene: Mivel könyörögtél hozzám Szanhérib, Asszíria királya miatt,


verse #22

ezt a beszédet mondja felőle az Úr:

Megvet téged, gúnyt űz belőled

Sion szűz leánya,

fejét rázza mögötted

Jeruzsálem leánya.


verse #23

Kit káromoltál és szidalmaztál,

ki ellen emeltél szót,

kire tekintettél oly kevélyen?

Izráel Szentjére!


verse #24

Szolgáid által

káromoltad az Urat, és ezt mondtad:

Töméntelen harci szekeremmel

fölmentem a hegyek magaslatára

és a Libánon csúcsára,

kivágtam magas cédrusait,

válogatott ciprusait,

és följutottam legmagasabb csúcsára

és dús erdejébe!


verse #25

Kutat ástam, és vizet ittam,

lábammal taposva kiszárítom

Egyiptomban a Nílus minden folyóvizét.


verse #26

Hát nem hallottad,

hogy régtől fogva elhatároztam,

kezdettől elterveztem ezt,

most pedig véghez viszem,

hogy puszta kőrakássá,

rommá legyenek a megerősített városok?


verse #27

Lakóik ereje ellankadt,

megrendültek, megszégyenültek,

és olyanok lettek, mint a mezei növény

és a gyönge fűszál, mint háztetőn a fű:

elszáradt, mielőtt szárba szökkent volna!


verse #28

Tudok arról, ha ülsz, ha mész, ha jössz,

és hogy miként lázongsz ellenem.


verse #29

Mivel lázongsz ellenem,

és mert kevélységed fülembe jutott,

horgot vetek orrodba és zablát a szádba,

és visszaviszlek azon az úton, amelyen jöttél!


verse #30

Ez legyen a jel számodra: ebben az évben azt eszitek, ami magától terem, a második évben ami abból sarjad, de a harmadik évben vethettek, arathattok, szőlőt ültethettek, és ehetitek gyümölcsét!


verse #31

Júda házának maradéka pedig, amely megmenekül, ismét gyökeret ver alul, és gyümölcsöt terem felül.


verse #32

Mert Jeruzsálemből megy ki a maradék, és akik megmenekültek, a Sion hegyéről. A Seregek Urának féltő szeretete viszi ezt véghez.


verse #33

Azért így szól az Úr Asszíria királyáról: Nem jön be ebbe a városba, nyilat sem lő ki rá, nem vonul ellene pajzzsal, és töltést sem emel ellene.


verse #34

Azon az úton tér vissza, amelyen idejött, a városba nem jön be, azt mondja az Úr.


verse #35

Megoltalmazom ezt a várost és megszabadítom, önmagamért és szolgámért, Dávidért.


verse #36

Akkor eljött az Úr angyala, és levágott az asszír táborban száznyolcvanötezer embert. Amikor reggel az emberek fölkeltek, íme, mindenfelé halottak voltak!


verse #37

Ekkor fölkerekedett Szanhérib, Asszíria királya, hazatért, és Ninivében maradt.


verse #38

Egyszer aztán, amikor istenének, Niszróknak a templomában imádkozott, fiai, Adrammelek és Szárecer karddal levágták, majd Ararát földjére menekültek. Fia, Észarhaddón uralkodott utána.

Chapters:


Books