Ézsaiás próféta könyve

chapter 2


Chapters:


verse #1

Ézsaiásnak, Ámóc fiának a beszéde arról, amit Júda és Jeruzsálem felől látott.


verse #2

Ez lesz az utolsó időkben:

Erősen fog állni az Úr házának hegye

a hegyek fölött,

magasabb lesz a halmoknál,

és özönleni fog hozzá minden nemzet.


verse #3

Eljön a sok nép, és azt mondják:

Jöjjetek, menjünk fel az Úr hegyére,

Jákób Istenének házához,

hogy megtanítson minket útjaira,

hogy az ő ösvényein járjunk.

Mert Sionból jön a tanítás,

és Jeruzsálemből az Úr beszéde.


verse #4

Ítéletet tart a nemzetek között,

és sok nép fölött bíráskodik.

Fegyvereikből kapákat csinálnak,

dárdáikból metszőkéseket,

és nép népre kardot nem emel,

és hadakozást többé nem tanul.


verse #5

Jákób háza! Jöjjetek,

járjunk az Úr világosságában!


verse #6

Bizony elhagytad népedet, Jákób házát,

mert tele vannak keleti szokásokkal,

jelmagyarázók, mint a filiszteusok,

és idegenek fiaival kötnek szövetséget.*


verse #7

Tele van országuk ezüsttel és arannyal,

és végtelen sok kincsük van.

Tele van országuk lovakkal,

és végtelen sok szekerük van.


verse #8

Tele van országuk bálványokkal,

és kezük alkotásai előtt hajolnak meg,

azok előtt, amiket ujjaik alkottak.


verse #9

Ezért porba hajoltatják az embert,

és megalázzák a férfit,

ne bocsáss meg nekik.


verse #10

Menj be a kősziklába, és rejtőzz el a porba

az Úr félelme elől és fenségének dicsősége elől.


verse #11

A kevély szemű embert megaláztatás éri,

és a férfi nagyságát porba hajtja,

egyedül az Úr magasztaltatik föl azon a napon.


verse #12

Mert eljön a Seregek Urának napja

mindenki ellen, aki kevély,

és magát nagyra tartja,

mindenki ellen, aki magát kiemeli,

és megalázza őket.


verse #13

És Libánon minden cédrusa ellen,

amelyek magasak és kiemelkedőek,

és Básán minden tölgyfája ellen.


verse #14

Minden magas hegy ellen

és minden kiemelkedő halom ellen.


verse #15

Minden magas torony ellen

és minden erős kőfal ellen.


verse #16

Minden Tarsís-hajó ellen

és minden gyönyörűséges gálya ellen.


verse #17

Porba hajtják a kevély embert,

és megaláztatás éri a főembereket,

és egyedül az Úr magasztaltatik föl azon a napon.


verse #18

És a bálványok mind semmivé lesznek.


verse #19

Bemennek a sziklák barlangjaiba

és a föld hasadékaiba az Úr félelme elől

és fenségének dicsősége elől,

amikor fölkel, hogy megrettentse a földet.


verse #20

Azon a napon odadobja az ember

a vakondoknak és a denevéreknek

ezüst- és aranybálványait,

amelyeket magának készített,

hogy előttük meghajoljon,


verse #21

és sziklák üregeibe

és a szirtek hasadékaiba menekül

az Úr félelme elől

és az ő fenségének dicsősége elől,

amikor fölkel, hogy megrettentse a földet.

Chapters:


Books