Ézsaiás próféta könyve

chapter 30


Chapters:


verse #1

Jaj a pártütő fiaknak – így szól az Úr,

akik nélkülem viszik véghez tervüket,

és szövetséget kötnek, de nem lelkem által,

hogy bűnt bűnre halmozzanak!


verse #2

Akik Egyiptomba mennek le,

de számat nem kérdezik meg,

a fáraó oltalmába menekülnek,

és Egyiptom árnyékába rejtőznek.


verse #3

De a fáraó oltalma szégyenetekre lesz,

és az Egyiptom árnyékában való rejtőzés

gyalázatot hoz rátok.


verse #4

Mert fejedelmei már Cóanban voltak,

és követei Hánészig jutottak.


verse #5

Mindnyájan megszégyenülnek

az olyan nép miatt, amelyik nem használ nekik.

Az ilyen nem segít és nem használ,

hanem szégyenükre és gyalázatukra lesz!


verse #6

Jövendölés Dél vadállatai ellen:

Az ínség és szükség földjén keresztül,

ahol nőstény és hím oroszlán,

viperák és szárnyas sárkányok élnek,

szamárcsikók hátán viszik gazdagságukat,

és tevék púpján viszik kincsüket a népnek,

amely nem használ nekik.


verse #7

Hitvány és üres Egyiptom segítsége,

ezért így hívom őt: Ráháb, a tehetetlen.


verse #8

Most menj, írd föl ezt előttük egy táblára,

jegyezd föl egy könyvbe,

hogy megmaradjon az utolsó napra,

örök bizonyságul.


verse #9

Mert pártütő nép ez, hazug fiak;

fiak, akik nem akarnak hallgatni

az Úr törvényére.


verse #10

Akik ezt mondják a látóknak:

„Ne lássatok”, és a prófétáknak:

„Ne prófétáljatok nekünk igazat,

beszéljetek kedvünk szerint valókat,

prófétáljatok csalárdságokat!


verse #11

Hagyjátok el ezt az utat,

térjetek le már erről az ösvényről,

ne zavarjatok bennünket Izráel Szentjével!”


verse #12

Ezért így szól Izráel Szentje:

Mivel megvetettétek ezt a beszédet,

a sanyargatásban és hamisságban bíztok,

és ezekre támaszkodtok:


verse #13

azért ez a bűn olyan lesz nektek,

mint hasadék a magas kőfalon,

amely már omlani készül,

és egyszer csak hirtelen összedől.


verse #14

Összetörik, mint a fazekasok edénye,

amelyet kíméletlenül összetörnek,

és nem lehet töredékei között

még olyan cserepet sem találni,

amellyel parazsat lehetne vinni a tűzhelyről

vagy vizet meríteni a tócsából.


verse #15

Mert így szól az én Istenem,

az Úr, Izráel Szentje:

A megtérés és megnyugvás

megmentene benneteket,

a csöndesség és bizalom

erősségetek lehetne.

De ti nem akarjátok,


verse #16

hanem azt mondjátok:

„Nem, hanem lóháton menekülünk”

– ezért majd menekülnötök kell.

„Gyors paripán elvágtatunk”

– ezért gyorsak lesznek üldözőitek.


verse #17

Ezer fut el egy ember riasztására,

öt ember fenyegetésére pedig úgy elfuttok mind,

hogy csak egy szál pózna marad a hegytetőn,

mint egy zászlórúd a halmon.


verse #18

De azért vár még az Úr,

hogy könyörüljön rajtatok,

és azért felséges ő,

hogy megkegyelmezzen nektek.

Mert bár ítélő Isten az Úr,

de boldogok mindazok, akik őt várják.


verse #19

Mert te nép, mely a Sionon, Jeruzsálemben laksz, nem fogsz sírni többé, bizonyosan könyörül ő rajtad; mihelyt meghallja kiáltásod hangját, felel neked.


verse #20

Bár az ínség kenyerét és a nyomorúság vizét adja nektek az Úr, nem kell többé elrejtőzködniük tanítóidnak, hanem szemed tanítóidra nézhet!


verse #21

És füled meghallja a mögötted kiáltó szót, amikor jobbra vagy balra letérnétek: Ez az út, ezen járjatok!


verse #22

Akkor megutáljátok majd ezüstözött bálványaitokat és aranyból öntött képeiteket, kiszórod őket, mint valami undokságot. Ki innen! – mondod nekik.


verse #23

Ő pedig esőt ad a magra, amellyel beveted a földet, és a kenyér, a föld termése bőséges és tápláló lesz, és nyájad széles mezőn legel azon a napon.


verse #24

Az ökrök és a szamarak, amelyek a földet szántják, sózott abrakkal élnek, amelyet lapáttal és villával szórnak eléjük.


verse #25

Minden magas hegyen és kiemelkedő halmon vízzel teli patakok lesznek a nagy öldöklés napján, amikor leomlanak a tornyok.


verse #26

A hold fénye olyan lesz, mint a nap fénye, és a nap fénye hétszer erősebb lesz, olyan, mint hét nap fénye azon a napon, amikor bekötözi az Úr népe sebeit, és a sérültek sebhelyét meggyógyítja.


verse #27

Íme, az Úr neve jön messziről,

haragja lángol, sűrűn gomolyog.

Ajka haraggal telve,

nyelve olyan, mint az emésztő tűz.


verse #28

Lehelete, mint a megáradt patak,

amely nyakig ér,

megrostálja a népeket a pusztulás rostájában,

és a tévelygés zabláját veti a népek szájába.


verse #29

És fölzendül éneketek,

úgy, mint a szent ünnep éjszakáján;

és örvendezik szívetek,

mint azé, aki sípszóra vonul az Úr hegyére,

Izráel kőszálához.


verse #30

Megzendül az Úr dicsőséges szava,

megmutatja izzó haragjában

és emésztő tűz lángjában lesújtó karját,

felhőszakadással, zivatarral és jégesővel.


verse #31

Mert megretten Asszíria az Úr hangjától,

vesszejével veri azt.


verse #32

A büntető vessző minden sújtását,

amelyet az Úr mér rá,

dobokkal és citerákkal fogjátok kísérni,

míg ő kezét hadakozásra emelve harcol ellene.


verse #33

Mert rég készen van a szörnyű tűzhely,

készen áll az már a királynak is,

kimélyítve és kiszélesítve,

és a máglyához tűz és fa is van bőven.

Az Úr lehelete gyújtja meg azt,

mint egy kénköves patakot.

Chapters:


Books