Mózes első könyve

Chapters:

… 31 32 33 34 35 …   ⇤ ← 33 → ⇥

verse #1

Jákob felnézett, és látta, hogy jön Ézsau 400 férfival. Ezért azt mondta Leának, Ráhelnek és a két szolgálónak, hogy vegyék magukhoz a gyermekeiket.

verse #2

A szolgálókat meg a gyermekeiket állította előre, utánuk jött Lea a gyermekeivel, majd Ráhel és József leghátul.

verse #3

Jákob ment legelöl, és hétszer földig hajolt, miközben egyre közelebb ért a bátyjához.

verse #4

Ézsau pedig eléje futott, megölelte, megcsókolta, és mindketten könnyekre fakadtak.

verse #5

Amikor Ézsau felnézett, látta az asszonyokat meg a gyermekeket, és megkérdezte: „Kik ezek veled?” Mire ő így felelt: „A gyermekek, akiket Isten kedvesen a szolgádnak adott.”

verse #6

Ekkor előléptek a szolgálók a gyermekekkel, és meghajoltak.

verse #7

Lea is előlépett a gyermekeivel, és meghajoltak. Majd József lépett elő Ráhellel, és ők is meghajoltak.

verse #8

Ézsau ekkor ezt kérdezte: „Miért küldted ezeket az embereket és a nyájakat, amelyekkel találkoztam?” Erre ő így felelt: „Azért, hogy elnyerjem az uram jóindulatát.”

verse #9

Ézsau ekkor ezt mondta: „Sok nyájam van nekem, testvérem. Tartsd csak meg, ami a tied!”

verse #10

Jákob azonban ezt mondta: „Ne úgy legyen, kérlek! Ha már elnyertem a jóindulatodat, akkor fogadd el kezemből az ajándékomat, mert azért hoztam, hogy láthassam az arcodat. És láttam az arcodat, mintha Isten arcát látnám, hiszen szívesen fogadtál.

verse #11

Kérlek, vedd el az ajándékomat, amelyet neked hoztam, mert Isten jóindulatú volt velem, és mert megvan mindenem.” És tovább unszolta, az pedig végül elfogadta.

verse #12

Később Ézsau ezt mondta: „Induljunk, menjünk, én majd előtted megyek!”

verse #13

Jákob azonban így szólt: „Tudja az én uram, hogy a gyermekek még gyengék, és szoptatós juhok meg marhák vannak velem. Ha csak egy napig is túl gyorsan terelik őket, az egész nyáj elpusztul.

verse #14

Kérlek, uram, menj szolgád előtt, de én hadd folytassam az utat lassabban, hogy az állatok és a gyermekek is tudjanak jönni, míg oda nem érek az uramhoz Szeirbe.”

verse #15

Ézsau ekkor így szólt: „Kérlek, hadd hagyjak veled néhányat az embereim közül.” Erre ő ezt mondta: „Minek az? Csak nyerjem el az uram jóindulatát!”

verse #16

Ézsau tehát még aznap visszatért Szeirbe.

verse #17

Jákob pedig elindult Szukkótba, majd épített magának házat, az állatainak pedig aklokat készített. Ezért nevezte el azt a helyet Szukkótnak.

verse #18

Miután Jákob eljött Paddán-Arámból, épségben megérkezett Sikem városába, amely Kánaán földjén van. A város közelében tábort ütött.

verse #19

Majd megvette azt a darab földet, ahol sátrat vert, Sikem apjának, Hámornak a fiaitól 100 ezüstpénzért.

verse #20

Oltárt emelt ott, és így nevezte: Isten, Izrael Istene.

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50