⚠️ Attention! This translation reflects the teachings of the Church of Jehovah’s Witnesses.

Mózes első könyve

chapter 2


Chapters:


verse #1

Így készült el az ég és a föld, és minden, ami rajtuk van.


verse #2

A hetedik napra Isten végzett a munkájával, és miután elvégezte minden munkáját, a hetedik napon megpihent.


verse #3

Isten megáldotta és megszentelte a hetedik napot, mivel ezen a napon pihent meg, miután elvégezte a teremtői munkáját. Megalkotott mindent, amit eltervezett.


verse #4

Ez a története az ég és a föld teremtésének, amikor azok meg lettek teremtve, amely napon Jehova Isten földet és eget alkotott.


verse #5

Ekkor még sem bokor, sem más növény nem volt a földön, mert Jehova Isten még nem bocsátott esőt a földre, és nem volt még ember, aki művelte volna a földet.


verse #6

De pára szállt fel a földről, és megöntözte a föld egész felszínét.


verse #7

És ekkor Jehova Isten megformálta az embert a föld porából, és az orrába lehelte az élet leheletét, így lett az ember élő emberré.


verse #8

Jehova Isten ezután egy kertet hozott létre Édenben, keleten, és odahelyezte az embert, akit megformált.


verse #9

És Jehova Isten a földön mindenféle fát ültetett, amely szemet gyönyörködtető, és eledelnek jó. Az élet fáját is elültette a kert közepén, valamint a jó és rossz tudásának a fáját.


verse #10

Egy folyó eredt Édenből, hogy öntözze a kertet; ott elágazott, s négy főágra szakadt.


verse #11

Az elsőnek a neve Pison; ez az, amelyik megkerüli Havila egész földjét, ahol arany található.


verse #12

Ennek a földnek az aranya jó. Található ott bdelliumgyanta és ónixkő is.


verse #13

A második folyónak a neve Gihon; ez az, amelyik megkerüli Kús egész földjét.


verse #14

A harmadik folyó neve Hiddekel; ez az, amelyik Asszíria keleti részén folyik. A negyedik folyó pedig az Eufrátesz.


verse #15

Jehova Isten pedig az embert az Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és gondozza azt.


verse #16

Jehova Isten még ezt a parancsot is adta az embernek: „A kert minden fájáról ehetsz megelégedésig.


verse #17

De a jó és rossz tudásának a fájáról ne egyél, mert azon a napon, amelyen eszel róla, bizony meghalsz.”


verse #18

Jehova Isten így folytatta: „Nem jó az embernek egyedül, alkotok neki segítőt, aki kiegészíti őt.”


verse #19

És Jehova Isten megformált a földből minden mezei vadat és az ég minden repdeső teremtményét, és az emberhez vitte őket, hogy lássa, milyen nevet ad nekik. És minden élőlénynek az lett a neve, amit az ember adott neki.


verse #20

Az ember tehát nevet adott minden háziállatnak, az ég repdeső teremtményeinek és a föld minden mezei vadjának, de az embernek nem volt segítője, aki kiegészítené őt.


verse #21

Jehova Isten ezért mély álmot bocsátott az emberre. Miközben az aludt, kivett egyet a bordái közül, és összezárta ott a húst.


verse #22

Majd Jehova Isten az emberből kivett bordából nőt alkotott, és odavitte az emberhez.


verse #23

Az ember ekkor ezt mondta:

„Ez már végre csontomból való csont,
és testemből való test.

Asszonynak nevezzék,
mivel a férfiból lett kivéve.”


verse #24

Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és egy testté lesznek.


verse #25

Az ember és a felesége pedig mindketten meztelenek voltak, mégsem szégyellték.

Chapters:


Books