Mózes első könyve

Chapters:

… 13 14 15 16 17 …   ⇤ ← 15 → ⇥

verse #1

Ezek után Jehova ezt mondta Ábrámnak látomásban: „Ne félj, Ábrám! Pajzsod vagyok. Igen nagy lesz a jutalmad.”

verse #2

Ábrám erre ezt kérdezte: „Legfőbb Úr, Jehova, mit adsz nekem? Hiszen látod, hogy még mindig nincs gyermekem, és a damaszkuszi Eliézer lesz az örökösöm.”

verse #3

Ábrám még hozzátette: „Nem adtál nekem utódot, és a háznépem egyik tagja lesz az örökösöm.”

verse #4

Ám Jehova így szólt hozzá: „Nem ez a férfi lesz az örökösöd, hanem a saját fiad.”

verse #5

Ekkor kivitte őt a sátorból, és ezt mondta: „Nézz fel, kérlek, az égre, és számold meg a csillagokat, ha tudod!” És így folytatta: „Így lesz a te utódaiddal is.”

verse #6

Ábrám hitt Jehovában, és Isten ezért igazságosnak tartotta őt.

verse #7

Isten még hozzátette: „Én vagyok Jehova, aki kihoztalak téged a káldeai Urból, hogy neked adjam ezt a földet.”

verse #8

Erre ő megkérdezte: „Legfőbb Úr, Jehova, miből fogom tudni, hogy ez az enyém lesz?”

verse #9

Ő így felelt: „Hozzál nekem egy hároméves üszőt, egy hároméves nőstény kecskét, egy hároméves kost, egy gerlét és egy fiatal galambot.”

verse #10

El is hozta mindezeket, majd kettévágta őket. Az állatok egyik felét a másik felével szemben helyezte el, a madarakat azonban nem vágta ketté.

verse #11

Ekkor a ragadozó madarak kezdtek rászállni a tetemekre, de Ábrám elűzte azokat.

verse #12

Naplementekor Ábrám mély álomba zuhant, és félelmetesen nagy sötétség szállt rá.

verse #13

Isten pedig ezt mondta Ábrámnak: „Tudd meg, hogy az utódaid egy olyan földön fognak lakni, amely nem az övék. Az ott élő emberek majd rabszolgasorba döntik és nyomorgatják őket 400 évig.

verse #14

De megítélem azt a nemzetet, amelyet szolgálni fognak, és utána nagy vagyonnal jönnek ki arról a földről.

verse #15

Te pedig békében térsz meg ősapáidhoz, és úgy temetnek el, hogy hosszú életnek örvendtél.

verse #16

A negyedik nemzedék tér ide vissza, ugyanis nem jött még el az ideje, hogy Isten megbüntesse az amoritákat.”

verse #17

Amikor a nap lenyugodott, és sűrű sötétség lett, egy füstölgő kemence jelent meg, és egy tüzes fáklya ment át a húsdarabok között.

verse #18

Ezen a napon Jehova szövetséget kötött Ábrámmal, ezt mondva: „A te utódodnak adom ezt a földet az Egyiptom-folyótól a nagy folyóig, az Eufráteszig:

verse #19

a keniták, keniziták, kadmoniták,

verse #20

hettiták, periziták, refaiták,

verse #21

amoriták, kánaániták, girgasiták és a jebusziták földjét.”

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50