⚠️ Attention! This translation reflects the teachings of the Church of Jehovah’s Witnesses.

Mózes első könyve

chapter 21


Chapters:


verse #1

Jehova pedig Sárára fordította a figyelmét, amint megmondta, és Jehova úgy tett Sárával, ahogy ígérte.


verse #2

Sára tehát terhes lett, és Ábrahám öreg napjaira fiút szült neki, pontosan abban az időben, amikorra Isten ígérte Ábrahámnak.


verse #3

Ábrahám Izsáknak nevezte el az újszülött kisfiát, akit Sára szült neki.


verse #4

Amikor Izsák, a fia nyolcnapos volt, Ábrahám körülmetélte, pontosan úgy, ahogy Isten parancsolta neki.


verse #5

Ábrahám 100 éves volt, amikor megszületett a fia, Izsák.


verse #6

Sára ekkor ezt mondta: „Megnevettetett Isten: aki csak hallja, nevetni fog velem.”


verse #7

Majd hozzátette: „Ki mondta volna Ábrahámnak: »Sára gyermekeket fog dajkálni.« Mégis fiút szültem neki öreg napjaira.”


verse #8

A gyermek pedig cseperedett, és azon a napon, amikor az anyja abbahagyta Izsák szoptatását, Ábrahám nagy lakomát készített.


verse #9

Sára pedig látta, hogy az egyiptomi Hágárnak a fia, akit Hágár Ábrahámnak szült, gúnyolódik Izsákkal.


verse #10

Ezért ezt mondta Ábrahámnak: „Kergesd el ezt a rabszolganőt és a fiát, mert ennek a rabszolganőnek a fia nem lesz örökös az én fiammal, Izsákkal!”


verse #11

Ám Ábrahámnak nagyon nem tetszett, amit Sára a fiáról mondott.


verse #12

Isten ekkor ezt mondta Ábrahámnak: „Ne legyen ellenedre, amit Sára a fiúról és a rabszolganőről mond. Hallgass rá, mert a megígért utódod Izsák által lesz.


verse #13

De a rabszolganő fiát is nemzetté teszem, mert ő is az utódod.”


verse #14

Ábrahám tehát felkelt kora reggel, adott Hágárnak kenyeret és egy bőrtömlő vizet. Ezeket a vállára tette, majd elküldte Hágárt a fiúval együtt. Az asszony pedig elindult, és Beér-Seba pusztájában bolyongott.


verse #15

Végül elfogyott a víz a bőrtömlőből, ő pedig egy bokor alá tette a fiút.


verse #16

Majd odébb ment, leült egymagában egy nyíllövésnyi távolságra, mert ahogy mondta: „Nem akarom látni, amikor meghal a fiú.” Leült tehát nem messze, és hangosan sírva fakadt.


verse #17

Isten ekkor meghallotta a fiú hangját, és szólt Isten angyala Hágárnak az égből, ezt mondva neki: „Mi baj, Hágár? Ne félj, mert Isten meghallotta a fiad hangját.


verse #18

Kelj fel, segítsd fel a fiút, tartsd meg erősen a kezeddel, mert nagy nemzetté teszem.”


verse #19

Isten ekkor megnyitotta Hágár szemeit, és az asszony meglátott egy kutat. Odament, megtöltötte a bőrtömlőt vízzel, és inni adott a fiúnak.


verse #20

Isten a fiúval volt, ahogy az növekedett. A fiú a pusztában lakott, és íjász lett.


verse #21

Párán pusztájában lakott, és az anyja Egyiptom földjéről szerzett neki feleséget.


verse #22

Akkoriban Abimélek a seregének a vezérével, Pikollal együtt ezt mondta Ábrahámnak: „Isten veled van mindenben, amit teszel.


verse #23

Most azért esküdj meg nekem itt az Istenre, hogy nem cselekszel álnokul sem velem, sem a fiaimmal, sem a leszármazottaimmal. Én szeretettel bántam veled, tegyél te is így velem és az emberekkel, akik között laksz.”


verse #24

Ábrahám ezt mondta: „Megesküszöm.”


verse #25

De Ábrahám elpanaszolta Abiméleknek, hogy Abimélek szolgái erőszakkal elvettek tőle egy kutat.


verse #26

Abimélek így felelt: „Nem tudom, ki tette ezt. Te nem mondtad ezt nekem, és csak ma hallottam erről.”


verse #27

Ábrahám ekkor juhokat és marhákat adott Abiméleknek, és szövetséget kötöttek egymással.


verse #28

Amikor Ábrahám kiválasztott a nyájból hét nőstény bárányt,


verse #29

Abimélek megkérdezte: „Miért választottad ki ezt a hét nőstény bárányt?”


verse #30

Ábrahám ezt felelte: „Fogadd el tőlem ezt a hét nőstény bárányt, mert ez igazolja, hogy én ástam ezt a kutat.”


verse #31

Ezért nevezte el azt a helyet Beér-Sebának, mert ott mindketten megesküdtek.


verse #32

Szövetséget kötöttek tehát Beér-Sebában, azután pedig Abimélek a seregének a vezérével, Pikollal visszatért a filiszteusok földjére.


verse #33

Ábrahám utána ültetett Beér-Sebában egy tamariszkuszfát, és dicsőítette ott Jehovának, az örökkévaló Istennek a nevét.


verse #34

És Ábrahám sokáig maradt a filiszteusok földjén.

Chapters:


Books