Mózes első könyve

Chapters:

… 45 46 47 48 49 50   ⇤ ← 48 → ⇥

verse #1

Később ezt mondták Józsefnek: „Apád egyre gyengül.” Ekkor ő elvitte hozzá a két fiát, Manassét és Efraimot.

verse #2

Ezután tudatták Jákobbal: „Eljött hozzád a fiad, József.” Izrael pedig összeszedte az erejét, és felült az ágyában.

verse #3

Jákob ekkor így szólt Józsefhez:

„A mindenható Isten megjelent nekem Lúzban, Kánaán földjén, és megáldott engem.

verse #4

Ezt mondta nekem: »Termékennyé teszlek, sok utódod lesz, sok nép származik majd tőled, és ezt a földet végleg az utódaidnak adom.«

verse #5

Most tehát a két fiad, akik még azelőtt születtek Egyiptom földjén, mielőtt idejöttem hozzád Egyiptomba, ők az én fiaim lesznek. Efraim és Manassé az enyém lesz, ahogy Rúben és Simeon is az enyém.

verse #6

De azok a gyermekeid, akik utánuk születnek, a tieid lesznek. A bátyjaik nevéről fogják nevezni őket, és az ő örökségükből kapnak majd részt.

verse #7

Amikor Paddánból eljöttem, Ráhel meghalt mellettem Kánaán földjén, amikor még jókora távolságra voltunk Efratától. Ezért az Efratába, vagyis a Betlehembe vezető út mentén temettem el.”

verse #8

Izrael ekkor meglátta József fiait, és ezt kérdezte: „Kik ezek?”

verse #9

József erre így felelt az apjának: „Ők a fiaim, akiket Isten adott nekem ezen a helyen.” Erre ő ezt mondta: „Kérlek, hozd ide őket hozzám, hadd áldjam meg őket.”

verse #10

Mivel Izrael már idős volt, megromlott a látása, és alig látott. Ezért József közel vitte őket hozzá, ő pedig megcsókolta és megölelte őket.

verse #11

Izrael ezt mondta Józsefnek: „Nem gondoltam volna, hogy még látlak, de Isten megengedte, hogy még az utódaidat is lássam!”

verse #12

József ekkor elvitte a fiait az apjától, és arcra borult.

verse #13

Utána fogta József mindkettőjüket, Efraimot jobb kezével Izrael bal keze felől, Manassét pedig bal kezével Izrael jobb keze felől, és közel vitte őket hozzá.

verse #14

Ám Izrael kinyújtotta a jobb kezét, és Efraim fejére tette, pedig ő volt a fiatalabb, és a bal kezét tette Manassé fejére. Szándékosan tette így a kezeit, pedig tudta, hogy az elsőszülött Manassé volt.

verse #15

Ezután megáldotta Józsefet, és ezt mondta:

„Az igaz Isten, akit a nagyapám, Ábrahám és az apám, Izsák szolgáltak,
az igaz Isten, aki egész életemben terelgetett engem, mind a mai napig,

verse #16

az angyal, aki megszabadított engem minden szerencsétlenségtől, áldja meg ezeket a fiúkat.

Ők vigyék tovább a nevem, és a nagyapámnak, Ábrahámnak és az apámnak, Izsáknak a nevét,
és legyen sok leszármazottjuk a földön.”

verse #17

Amikor József látta, hogy az apja Efraim fejére tette a jobb kezét, ez nem tetszett neki. Megfogta az apja kezét, és megpróbálta Efraim fejéről Manassé fejére tenni.

verse #18

József ezt mondta az apjának: „Ne így, apám, mert ő az elsőszülött! Az ő fejére tedd a jobb kezedet!”

verse #19

Ám az apja nem hallgatott rá, hanem így szólt: „Tudom, fiam, tudom. Tőle is származik majd egy nép, és ő is naggyá lesz. Ennek ellenére az öccse nagyobb lesz, mint ő, és olyan sok utódja lesz, hogy akár több nép is lehetne belőlük.”

verse #20

És ezekkel a szavakkal áldotta meg őket ezen a napon:
„Amikor Izraelben áldást mondanak, a te nevedet említsék, ezt mondva:
»Tegyen Isten olyanná, mint Efraimot és Manassét!«”

Így helyezte Efraimot Manassé elé.

verse #21

Izrael ezután ezt mondta Józsefnek: „Én meg fogok halni, de Isten veletek lesz, és vissza fog vinni titeket ősapáitok földjére.

verse #22

Én pedig egy földterülettel többet adok neked, mint a testvéreidnek. Ezt a területet a kardommal és az íjammal vettem el az amoritáktól.”

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50