⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.
Mózes első könyve
capítulo 48
verso 1
Később ezt mondták Józsefnek: „Apád egyre gyengül.” Ekkor ő elvitte hozzá a két fiát, Manassét és Efraimot.
verso 2
Ezután tudatták Jákobbal: „Eljött hozzád a fiad, József.” Izrael pedig összeszedte az erejét, és felült az ágyában.
verso 3
Jákob ekkor így szólt Józsefhez:
„A mindenható Isten megjelent nekem Lúzban, Kánaán földjén, és megáldott engem.
verso 4
Ezt mondta nekem: »Termékennyé teszlek, sok utódod lesz, sok nép származik majd tőled, és ezt a földet végleg az utódaidnak adom.«
verso 5
Most tehát a két fiad, akik még azelőtt születtek Egyiptom földjén, mielőtt idejöttem hozzád Egyiptomba, ők az én fiaim lesznek. Efraim és Manassé az enyém lesz, ahogy Rúben és Simeon is az enyém.
verso 6
De azok a gyermekeid, akik utánuk születnek, a tieid lesznek. A bátyjaik nevéről fogják nevezni őket, és az ő örökségükből kapnak majd részt.
verso 7
Amikor Paddánból eljöttem, Ráhel meghalt mellettem Kánaán földjén, amikor még jókora távolságra voltunk Efratától. Ezért az Efratába, vagyis a Betlehembe vezető út mentén temettem el.”
verso 8
Izrael ekkor meglátta József fiait, és ezt kérdezte: „Kik ezek?”
verso 9
József erre így felelt az apjának: „Ők a fiaim, akiket Isten adott nekem ezen a helyen.” Erre ő ezt mondta: „Kérlek, hozd ide őket hozzám, hadd áldjam meg őket.”
verso 10
Mivel Izrael már idős volt, megromlott a látása, és alig látott. Ezért József közel vitte őket hozzá, ő pedig megcsókolta és megölelte őket.
verso 11
Izrael ezt mondta Józsefnek: „Nem gondoltam volna, hogy még látlak, de Isten megengedte, hogy még az utódaidat is lássam!”
verso 12
József ekkor elvitte a fiait az apjától, és arcra borult.
verso 13
Utána fogta József mindkettőjüket, Efraimot jobb kezével Izrael bal keze felől, Manassét pedig bal kezével Izrael jobb keze felől, és közel vitte őket hozzá.
verso 14
Ám Izrael kinyújtotta a jobb kezét, és Efraim fejére tette, pedig ő volt a fiatalabb, és a bal kezét tette Manassé fejére. Szándékosan tette így a kezeit, pedig tudta, hogy az elsőszülött Manassé volt.
verso 15
Ezután megáldotta Józsefet, és ezt mondta:
„Az igaz Isten, akit a nagyapám, Ábrahám és az apám, Izsák szolgáltak,
az igaz Isten, aki egész életemben terelgetett engem, mind a mai napig,
verso 16
az angyal, aki megszabadított engem minden szerencsétlenségtől, áldja meg ezeket a fiúkat.
Ők vigyék tovább a nevem, és a nagyapámnak, Ábrahámnak és az apámnak, Izsáknak a nevét,
és legyen sok leszármazottjuk a földön.”
verso 17
Amikor József látta, hogy az apja Efraim fejére tette a jobb kezét, ez nem tetszett neki. Megfogta az apja kezét, és megpróbálta Efraim fejéről Manassé fejére tenni.
verso 18
József ezt mondta az apjának: „Ne így, apám, mert ő az elsőszülött! Az ő fejére tedd a jobb kezedet!”
verso 19
Ám az apja nem hallgatott rá, hanem így szólt: „Tudom, fiam, tudom. Tőle is származik majd egy nép, és ő is naggyá lesz. Ennek ellenére az öccse nagyobb lesz, mint ő, és olyan sok utódja lesz, hogy akár több nép is lehetne belőlük.”
verso 20
És ezekkel a szavakkal áldotta meg őket ezen a napon:
„Amikor Izraelben áldást mondanak, a te nevedet említsék, ezt mondva:
»Tegyen Isten olyanná, mint Efraimot és Manassét!«”
Így helyezte Efraimot Manassé elé.
verso 21
Izrael ezután ezt mondta Józsefnek: „Én meg fogok halni, de Isten veletek lesz, és vissza fog vinni titeket ősapáitok földjére.
verso 22
Én pedig egy földterülettel többet adok neked, mint a testvéreidnek. Ezt a területet a kardommal és az íjammal vettem el az amoritáktól.”
Libros
