⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.

Mózes első könyve

capítulo 22


Capítulos:


verso 1

Ezek után az igaz Isten próbára tette Ábrahámot, és így szólt hozzá: „Ábrahám!” Mire ő így felelt: „Itt vagyok!”


verso 2

Majd Isten ezt mondta: „Vedd, kérlek, a te fiadat, az egyetlen fiadat, akit annyira szeretsz, Izsákot. Menj el Mórija földjére, és mutasd be égőáldozatként az egyik hegyen, melyet majd kijelölök neked.”


verso 3

Ábrahám erre kora reggel fölnyergelte a szamarát, maga mellé vette két szolgáját és a fiát, Izsákot. Fát hasogatott az égőáldozathoz, és útnak indult arra a helyre, melyet az igaz Isten kijelölt neki.


verso 4

Ábrahám a harmadik napon felnézett, és meglátta azt a helyet a távolból.


verso 5

Ekkor ezt mondta a szolgáinak: „Maradjatok itt a szamárral, én és a fiam pedig felmegyünk oda, hogy imádjuk Istent, és utána visszatérünk hozzátok.”


verso 6

Ábrahám ezután fogta az égőáldozathoz való fát, és feltette a fiára, Izsákra. Ő maga pedig a tüzet és a kést vitte, és ők ketten továbbmentek.


verso 7

Izsák ezután így szólt az apjához, Ábrahámhoz: „Apám!” Az így felelt: „Tessék, fiam!” Ő így folytatta: „Itt van a tűz és a fa, de hol van az égőáldozatnak való juh?”


verso 8

Ábrahám erre ezt mondta: „Maga Isten fog gondoskodni az égőáldozatnak való juhról, fiam.” És mentek együtt tovább.


verso 9

Végül elérték a helyet, amelyet az igaz Isten kijelölt Ábrahámnak. Ő ott oltárt épített, majd szép rendben rátette a fát. Megkötözte fiának, Izsáknak a kezét és a lábát, és az oltárra tette őt, a farakás tetejére.


verso 10

Ábrahám ekkor fogta a kést, hogy megölje a fiát.


verso 11

Ám Jehova angyala így szólt hozzá az égből: „Ábrahám, Ábrahám!” Mire ő így felelt: „Itt vagyok!”


verso 12

Az angyal így folytatta: „Ne bántsd a fiút, és ne tégy vele semmit sem, mert most már tudom, hogy istenfélő vagy, hiszen nem tagadtad meg tőlem a fiadat, az egyetlenedet.”


verso 13

Ábrahám ekkor felnézett, és látta, hogy tőle nem messze fennakadt a bozótban egy kos a szarvánál fogva. Erre odament, fogta a kost, és bemutatta égőáldozatként a fia helyett.


verso 14

És Ábrahám Jehova-Jirének nevezte el azt a helyet. Ezért mondják még ma is: „Jehova gondoskodni fog az ő hegyén arról, amire szükség van.”


verso 15

Jehova angyala másodszor is szólt az égből Ábrahámhoz:


verso 16

„Ez Jehova kijelentése: »Magamra esküszöm, hogy amiért így cselekedtél, és nem tagadtad meg tőlem a fiadat, a te egyetlenedet,


verso 17

bizony megáldalak téged, és sok utódot adok neked. Annyian lesznek, mint az ég csillagai, és mint a homokszemek a tengerparton. Az utódod birtokba fogja venni az ellenségei kapuját.


verso 18

És az utódod által nyer áldást a föld minden nemzete, mert hallgattál a szavamra.«”


verso 19

Ábrahám ezután visszatért a szolgáihoz, és együtt visszamentek Beér-Sebába. És Ábrahám továbbra is Beér-Sebában lakott.


verso 20

Ezek után ezt a hírt vitték Ábrahámnak: „Milka fiúkat szült Náhornak, a testvérednek:


verso 21

Úct, az elsőszülöttjét, és Búzt, annak öccsét, majd Kemuelt, Arám apját,


verso 22

valamint Keszedet, Házót, Pildást, Jidláfot és Betuelt.”


verso 23

Betuel lánya volt Rebeka. Ezt a nyolc fiút szülte Milka Náhornak, Ábrahám testvérének.


verso 24

Náhor másodfelesége, Reúma is szült fiúkat: Tebáhot, Gahamot, Tahást és Maákát.

Capítulos:


Libros