⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.
Mózes első könyve
capítulo 49
verso 1
Jákob hívatta a fiait, és ezt mondta: „Gyertek ide hozzám, hogy elmondhassam nektek, mi fog történni veletek a jövőben.
verso 2
Gyertek ide, és figyeljetek, Jákob fiai, igen, figyeljetek apátokra, Izraelre!
verso 3
Rúben, te vagy az elsőszülöttem, erőm, nemzőképességem első gyümölcse, kiemelkedő a méltóságban, és kiemelkedő az erőben.
verso 4
De nem leszel kiemelkedő, mert féktelen vagy, akár az örvénylő víz, és felléptél apád ágyába. Ekkor bemocskoltad az ágyamat. Ágyamba lépett fel ő!
verso 5
Simeon és Lévi testvérek. Fegyvereik erőszak eszközei.
verso 6
Ne kerülj a társaságukba, ó, én lelkem. Ne keresd a társaságukat, ó, én dicsőségem, mert haragjukban embert öltek, és kedvtelésből elvágták a bikák lábainak az inát.
verso 7
Átkozott legyen a haragjuk, mert kegyetlen az, és éktelen dühük, mert könyörtelen az. Hadd osszam csak szét őket Jákob földjén, és hadd szórjam szét őket Izraelben.
verso 8
Ami pedig téged illet, Júda, a testvéreid magasztalni fognak. Kezed ellenségeid nyakán lesz. Apádnak a fiai meghajolnak előtted.
verso 9
Oroszlánkölyök Júda. A zsákmány mellől, fiam, bizony felkelsz. Leheveredett, elnyújtózott, mint az oroszlán, s mint oroszlánt, ki merné felkelteni?
verso 10
Nem kerül el Júdától a jogar, sem a vezéri pálca térdei közül, míg el nem jön Siló, akinek a népek engedelmeskednek.
verso 11
Szamarát szőlőtőhöz köti, szamárcsikóját pedig nemes szőlőtőhöz. Borban mossa öltözékét, és a szőlő vérében ruháját.
verso 12
Bortól vörösek a szemei, és tejtől fehérek a fogai.
verso 13
Zebulon a tenger partjához közel fog lakni, a parthoz közel, hol hajók horgonyoznak. A legtávolabbi határa Szidón felé lesz.
verso 14
Issakár erős csontozatú szamár, két nyeregtáskával a hátán fekszik le.
verso 15
És látja majd, hogy jó a nyugalom helye, s hogy szépséges a föld. Meghajtja a vállát teherhordásra, és kényszermunkát végez.
verso 16
Dán, Izrael egyik törzse ítéli majd a népét.
verso 17
Legyen Dán útszéli kígyó, szarvasvipera az ösvény mentén, mely megmarja a ló sarkát, és annak lovasa hanyatt esik.
verso 18
Szabadításodra várok, ó, Jehova!
verso 19
Gádot rablóbanda támadja, de ő visszaveri őket, és a sarkukban jár.
verso 20
Áser kenyere bőséges lesz, királyi ételt ad majd.
verso 21
Naftali kecses nőstény szarvas. Beszéde választékos.
verso 22
József gyümölcstermő fa hajtása, forrás mellett lévő gyümölcstermő fa, melynek ágai a falak fölé nyúlnak.
verso 23
Ám az íjászok folyton zaklatták őt, lőttek rá, és gyűlöletet tápláltak ellene.
verso 24
Íja azonban szilárdan megfeszült, s keze erős és gyors maradt. Jákob hatalmasa ad pásztort és sarokkövet Izraelnek.
verso 25
Apád Istenétől van ő, és majd segít neked. A Mindenhatóval van, és megáld majd az égből jövő áldással, a mélyből jövő áldással, az emlők és az anyaméh áldásával.
verso 26
Apád áldásai felülmúlják az örökkévaló hegyek áldásait, a hosszú időkig álló dombok kívánatos dolgait. József, akit kiválasztottak a testvérei közül, mindig élvezni fogja ezeket az áldásokat.
verso 27
Benjámin szétszaggatja a zsákmányait, mint a farkas. Reggel prédát eszik, este pedig zsákmányt oszt.”
verso 28
Ez Izrael 12 törzse, és ezeket mondta nekik apjuk, amikor megáldotta őket. Mindegyik a neki járó áldást kapta.
verso 29
Utána ezt parancsolta nekik: „Népem mellé kerülök, temessetek ősapáim mellé a barlangba, mely a hettita Efron mezején van.
verso 30
Abba a barlangba, mely Makpela mezején van, Mamréval szemben Kánaán földjén, azon a mezőn, melyet Ábrahám vásárolt meg sírhelynek a hettita Efrontól.
verso 31
Ott temették el Ábrahámot és a feleségét, Sárát. Ott temették el Izsákot és a feleségét, Rebekát, én pedig ott temettem el Leát.
verso 32
A mező és a barlang, mely rajta van, Hét fiaitól lett megvásárolva.”
verso 33
Ezek voltak Jákob utolsó utasításai, melyeket a fiainak adott. Ekkor felhúzta lábát az ágyra, majd kilehelte utolsó leheletét, és a népe mellé került.
Libros
